Hétfalu

Közgazdasági és társadalmi lap. A3-as méretű 6 oldalas pártlap. 1906-től adták ki 1911-ig. Hetente kétszer jelent meg, vasárnap és csütörtökön.

1906-ban Csernátfaluban, a Főút 282. szám alatt szerkesztette Dr. Fekete Endre, főmunkatárs volt Kiss Béla. Kiadóhivatal: Brassó, Kapu utca 60. Előfizetési árak: 1 évre 6 korona, félévre 3 korona, 1 szám ára 6 fillér.

Lapterjesztő (1906/1907): Rácz János újságkihordó és cipész.

Kezdetben a Hétfalusi Jogpárt lapja.

"A Hétfalusi Jogpárt szervezése alkalmával - de már azt megelőzőleg is - többek részéről felhangzott azon indokolt kívánság, hogy Hétfalunak szüksége van egy, - legalább hetente kétszer megjelenő - lapra, amely, míg egyrészt hivatalos orgánuma lenne a jogpártnak, másrészt hasábjain minden Hétfalut illető közérdekű dologról értesítéssel és tájékoztatással szolgálna."

(Beköszöntő, 1906. augusztus 12-én, vasárnap.)

Hasábjain büszkén hirdette: "Hétfalu a hétfalusiaké!"

Számos politikai és anyagi összeköttetésben állt a Brassói Lapokkal. "Ez az állapot a hétfalusi közönség független gondolkozásának és érzelmeinek meg nem felelhet s e közönség a maga fontos érdekeinek képviseletét ily kétszeresen függő helyzetben lévő újságra nem bízhatja." - Nyilatkozta Dr. Kozma Miklós 1907-ben, mikor az a javaslat született, hogy legyen a Hétfalu a Hétfalusi Függetlenségi és 48-as Párt lapja.

1907-től Bácsfaluban, a Főút 470. szám alatt szerkeszti Kiss Béla. A jogpártból Hétfalu Társadalmi Szövetsége lesz.

1911. január 1-től ismét nagy változások a Hétfalu-ban: a Hétfalusi Nemzeti Munkapárt Hivatalos Lapja lesz. Politikával, közgazdasággal és társadalmi kérdésekkel foglalkozik, és minden vasárnap megjelenik. Dr. Fekete Endre felelős szerkesztő lesz, és a szerkesztőség visszakerül Csernátfaluba. A kiadóhivatal Jancsó János hosszúfalusi könyvnyomdája lesz.

Közérdekű és párthíreket tartalmaz:

"Templomjavítás. A csernátfalusi ág. h. ev. egyház, mint a négyfalusi magyar gyülekezet ős anyaegyháza 1886 óta, mikor Türkös az utolsó fiókegyház is anyásíttatott, anyagi erejének egész odaadásával fogott régi temploma renoválásához. A templom építésének idejét pontosan megállapítani nem lehet, de az a körülmény, hogy a felszerelések között vannak részletek, melyek 1542-ből valók, - biztos, hogy e helyen a reformatio kora előtt már volt templom. Nagyobb átalakítások történtek: 1669, 1744, 1778, 1823. Ezek közül a legnagyobb volt az 1778 évi, mikor a régi templom helyébe fundamentomustól új templom építtetett. Ennek a 128 éves templomnak felszerelései vétetek, - az utolsó fiók-egyház kiválása utáni munkálatba. 1892-ben 3300 koronáért új orgonát, 1894-ben 2050 koronáért 2 új harangot, 2895-ben 14300 koronáért új tornyot, 1903-ban 820 koronáért új vasablakkereszteket készíttetett az egyház s a 20470 kor. tévő költséget az egyház hívei róvatal útján fedezték. Ez idő szerint a belső felszerelések: új oltár, új padok, új padlózat és karzat átalakítások vannak munkálat alatt 4640 korona összegben."

(Hétfalu - 2 szám, 1906. augusztus 16. csütörtök)

"Oltár felszentelés. A csernátfalusi templom belsejének átalakítása befejeztetvén, az új oltárt f. hó 26-án tartandó ünnepélyes istentiszteleten fogja felszentelni Bohus Pál főesperes. Az ünnepi beszédet Kiss Árpád csernátfalusi lelkész tartja, mint úrvacsoraosztók közre fognak működni Deák Sándor türkösi és Kiss Béla bácsfalusi lelkészek."

(Hétfalu - 4 szám, 1906. augusztus 23. csütörtök)

"Házasság.Grünfeld Samu - lapunk kiadóhivatalának beltagja - f. hó 19-én tartota esküvőjét Rosenberg Jolánnal Budapesten, a Dohány utcai izr. templomban. Gratulálunk!"

(Hétfalu - 4 szám, 1906. augusztus 23. csütörtök)

"Részegek napja. Mintha meglettek volna babonázva az emberek, annzian részegedtek meg f. hó 20-án - István király napján - hogy alig lehetett a sok dülöngélő, ordító és garázdálkodó embertől az utcán járni. A csernátfalusi főtéren a breter megtelt duhajkodó s holtrészeg legényekkel, akik olyan bőgést műveltek, hogy az ember a Buffaló Bill indiánjai közt képzelte magát."

(Hétfalu - 4 szám, 1906. augusztus 23. csütörtök)

"Az első gymnazista leány Hétfaluból, Henter Margitka, Henter Gábor ny. szolgabíró s a jogpárt elnökének leánykája, ki e héten lett beíratva magán tanulónak a brassói r. kath. gymnasium első osztályába. Elég ritka és érdekes dolog még manapság is, hogy akadjon olyan kis gyermek leányka ki a bábujáték változatos gyönyörűségei helyett a latin deklinatió és konjugátió gyötrelmes misztériumait válassza. De ha meg van az akarat, akkor nem lesz nehézség."

(Hétfalu - 8 szám, 1906. szeptember 6. csütörtök)

Október 6.-án emléklapot adtak ki a honszerető, önfeláldozó hősök gyásznapjára.

1907-ben ír az oláh lázadásokról is, végigköveti a romániai eseményeket.

Ír az Apponyi Albert gróf által bevezetett "c"-betű használatáról a "cz" helyett. (1907), és cikkez a négyfalusi villanyvilágítás bevezetéséről is. 1907-ben Balázs Ernő mérnök megvizsgálja a Garcsin és a Tatrang vizét, és felállít egy villanytelepet.

*

Érdekességként szóljunk egy pár szót a Hétfalu fejlécében szereplő betűtípusról is.

Egy tipikusan historizáló, XIX. századi betűtípus. Felül klasszicista, alul pedig romantizáló az ornamentika (így mondhatni eklektikus stílusú). Hasonló mintát közöl a XX. század egyik kiváló tipográfia tanára, a lipcsei Albert Kapr Schriftkunst című kötetében. E szerint a betűtípus az Ornementierte Versalien von Schelter (Leipzig, 1847), tehát a lipcsei Schelter-műhely egyik mintasorára hasonlít. Közelít a Romantiques No. ... Fonderie (Foundrie) Typographique Françaisecsalád tagjaihoz is (több néven fut).

Leginkább a No. 5-ös fonthoz hasonlít, de annak felső kiképzése hibrid módon szögletes és nem klasszicizáló, mint a Hétfalué.

Használt ilyeneket a Miller&Richards (Edinburgh), és a Rees&Fox (London).

Az egykori zsurnálközeg kapta fel az ilyen betűket, a habos díszítés eszközével a pompa látszatát csempészve a kiadványokra. Ez a divat villámgyorsan elterjedt a nyugatit sugallni vágyó Közép-Európában.

Brassóban legelőször a Nemere használta 1871-től, majd hasonló ornamentikájú, de kövérebb betűtípust a Brassó 1884-től. Brassóba valószínű szász (lipcsei) hatásra, a Hétfaluhoz pedig a brassói Nemere közvetítésével került.

Hétfalusi Hétfői Hírlap

Politikamentes lap. Felelős szerkesztő: Jancsó János. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hosszúfalu, Főút 1890 szám. Előfizetési ár: egész évre 4 korona, vidékre 5 korona, Romániába 7 korona. Egy szám ára 4 fillér.

A3-as méretű 6 oldalas hírlap. 1911-ben 25 szám erejéig június 19-től december 4-ig hétfőként jelenik meg.

Az első szám 1911. június 19-én látott napvilágot. 

Amint az a beharangozóból is kitűnik, inkább közérdekű híreket tartalmazott:

"Évzáró vizsga. A hosszúfalusi áll. Polgári fiú és leányiskolában az évzáró vizsgálatok a következő sorrendben tartatnak meg: Hétfőn június 19-én d. e. az I. leány, I/a fiúosztály és a kézimunka tanfolyam vizsgája, d. u. a II leány és I/b fiúosztály s az összes tanulók tornavizsgája. Kedden, június 20-án d. e. a III. leány és II. fiúosztály, d. u. IV. leány és III. fiúosztály vizsgája. Szerdán, június 21-én d. e. IV és V. fiúosztály vizsgája. Csütörtökön, 22-én d. e. 10 órakor évzáró ünnepély és a jutalmak kiosztása. Pénteken, június 23-án d. e. a magánvizsgázók írásbeli vizsgálata. Szombaton, június 24-én d. e. a magánvizsgázók szóbeli vizsgája. A vizsgák d. e. 8 és d. u. 3 órakor kezdődnek. A vizsgák alatt a tanulók írásbeli dolgozatai, rajzai és a női kézimunkák ki lesznek állítva."

(Hétfalusi Hétfői Hírlap - 1911. június 19.)

"Brassó vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 8-án rendkívüli gyűlést tartott."

(Hétfalusi Hétfői Hírlap - 1911. július 10.)

"Mély részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Tóth András közszeretetben és közbecsülésben állott tatrangi áll. el. iskolai igazgató-tanító f. hó 2-án hosszas szenvedés után meghalt."

(Hétfalusi Hétfői Hírlap - 1911. július 10.)

"Anna-bál. Zajzon-fürdő Anna-bálja, mely minden évben igen szép eredménnyel szokott végződni az idén július hó 29-én, szombaton lesz megtartva, a bál tiszta jövedelme a fürdőkönyvtár javára fog fordíttatni. Belépti díj 1 Korona. Kezdete este 8 órakor."

(Hétfalusi Hétfői Hírlap - 1911. július 24.)

"Meghívó. A hosszúfalusi református egyházközség folyó 1911. évi augusztus hó 6-án (kedvezőtlen idő esetén 13-án) Csernátfaluban a Pap István-féle sörkertben jótékony célú nyári táncmulatságot rendez. Belépődíjak: Családjegy 2 korona 40 fillér, személyjegy 1 korona. Kezdete délután 3 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és nyilvánosan nyugtázunk."

(Hétfalusi Hétfői Hírlap - 1911. július 24.)

Csángó Újság

Társadalmi, irodalmi és közigazgatási lap. A Hétfalusi Független és 48-as Párt Közlönye.

A3-as méretű 4 oldalas pártlap. 1907-től adták ki 1910-ig. Dr. Kozma Miklós ügyvéd szerkesztésében jelenik meg szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Hosszúfaluban.

Főleg híreket tartalmazott, valamint távirati és telefontudósításokat a nagyvilágból.

Előfizetési ár: 1 évre 4 korona, fél évre 2 korona, negyed évre 1 korona. Egy lap ára 4 fillér.

Az első szám 1907. január 19-én látott napvilágot, az utolsó 1910. február 26-án.

Barátságos összeköttetésben állt a Brassói Hírlappal.

*

Felhívás a hétfalusi csángó-magyarokhoz!

Útra bocsátottuk a "Csángó Újság"-ot a magyar szív önzetlen szeretetével, keblünk legjobb reméységével, bensőnk azon tiszta óhajával: vajha e tettünkkel a hétfalusi, illetve a brassó-megyei csángó magyarság anyagi és szellemi előmenetelét és ez által, szeretett magyar hazánk javának szívünk mélyéből fakadó lelkes igyekezetünk által mi is előmozdíthatnók.

Az önzetlenségnek egyik biztosítéka a Hétfalusi függetlenségi és 48-as pártkör, melynek megbízásából e lap megindul; a pártkör, mely főleg ugyan politikai célokból létesült, de zászlójának hármas ősi jelszava: szabadság, testvériség, egyenlőség mellé oda írta a hétfalusi, illetve a brassó-megyei csángó-magyarok társadalmi érdekeinek előmozdítását is azon gyakorlati tapasztalatból eredő meggyőződés alapján, hogy a haza csak akkor boldog, ha benne az egyes boldogulhat.

Az önzetlen magyar szív szeretete mellé csatlakozik keblünk legjobb reménysége.

Az a reménység, hogy Hétfalu polgárai meg fognak bennünket érteni és mint kősziklában a porszemek, oly szilárdan fognak egyesülni s velünk vállvetve a közérdeket szolgálni, minden legjobb igyekezettel, a szív melegével, a lélek lelkesedésével és az Istentől juttatott kisebb-nagyobb talentomok, okos, higgadt felhasználásával.

A szeretet azt diktálja, hogy: "a haza mindenek előtt", mert csak boldog hazának lehetnek megelégedett polgárai: a reménység buzdít munkára, kitartásra az esetleges küzdelemben is, mert fáradalom nélkül sikeres eredmény nem lehet, küzdelem nélkül diadal be nem következhetik.

A reménység bíztat, hogy a mint a "Csángó Újság" minden sora a szeretet munkásságából származik, úgy szeretet fogja azt felölelni a csángó nép körében is; éppen ezért vesszük ajkunkra ezt a felhívást: "Csángó-magyarok, tömörüljetek zászlónk körül, egyesüljön az egész, mint egy ember, a szeretet legyen a mi összetartó erőnk, ennek a szép drága magyar hazának a szeretete!" Bármilyen egyszerű sorsba is állított Istennek végzése, tálentomot mégis bizott reád, ezt értékesítened kell s egykor róla számot adnod.

A közérdek oltára az a hely, hol számodra is tér nyilik az érvényesülésre.

Csak jöjj nemes elszántsággal, önzetlen lélekkel! Egyéni érdek körünkből kizárva mindenkor, örökre; ajtónk ez előtt zárva van; közös munkára, közjó előmozdítására tárt karokkal fogadunk mindenkit.

A "Csángó Újság" e nép legjobb barátja kíván lenni, barát, aki soha cserben nem hagy, sőt minden alkalmat megragad, hogy neked szolgálhasson, ha kell, zörget, ha kér, ha kell, követel, de mindig az igazság szavával, a tisztesség fegyverével és a szív önzetlenségével.

A "Csángó Újság"-nak vágya, óhaja csak egy van: "szabadnak tudni a hazát és benne boldognak látni a csángó-magyart is!"

Szórády Lajos.

(Csángó Újság - 1907. január 19. szombat)

1907. április 7-től nem lehet a párt közlönye, mert az akkor érvényben lévő törvények értelmében a pártlapok kötelesek biztosítékot fizetni.

"Megszűnt a Csángó Újság a 48-as és függetlenségi párt közlönyévé lenni."

 1907. június 5-től újra a Hétfalusi függetlenségi és 48-as párt közlönye:

"Örömmel értesítjük t. olvasóinkat, hogy amit ígértünk, azt be is váltottuk. A Csángó Újság tízezer korona biztosítéka letétetett A Csángó Újság ezzel megnyerte a jogot arra, hogy most már a gazdasági, társadalmi és szépirodalmi tárgyak mellett, politikai kérdésekkel is foglalkozhatunk. Most már valósággal is a Hétfalusi függetlenségi és 48-as pártkör hivatalos közlönye s ezután még inkább azzá fog lenni."

(Csángó Újság - 1907. június 5. szerda)

"A Csángó Újság letette a kauciót - Okosabb lett volna, ha a tollat tenné le!"

1910. februárjában az országos politikai zavargások közepette (megalakult a Nemzeti Munkapárt, mint kormánypárt; nagy nyomást gyakoroltak a kisebb pártokra; felbomlott a Néppárt és az Alkotmánypárt stb.) megszűnik a Csángó Újság.

 A "Csángó Újság" mélyen tisztelt olvasóihoz:

A most uralkodó igen sajátos politikai viszonyok és egyéb rajtunk kívül eső ok miatt elveink teljes épségben tartása mellett a Csángó Újságot beszűntetjük és midőn ezt tesszük a Csángó Újság hazafias olvasó közönségének és munkatársainak a tanúsított támogatásáért szíves köszönetünket nyilvánítjuk.

Hazafias üdvözlettel, a "Csángó Újság" nevében:

Kozma Miklós dr.

(Csángó Újság - 1910. február 26. szombat)

Délkelet

Háromszék és Hétfalu politikai, gazdasági, szépirodalmi hetilapja.

Sepsiszentgyörgyön jelent meg. 1929. szeptember 1-jén indult, s célul Háromszék és a Brassó megyei Hétfalu közügyi és irodalmi kérdéseinek ápolását tűzte ki; később érdeklődése Csík megyére is kiterjedt.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos Lázár Dezső, főszerkesztő egy időben Bíró László hosszúfalusi lelkész, főmunkatárs Hétfaluból Tóthpál Dániel, Csíkszeredából Mihály László Barna. A lap Bartalis János, Farcádi Sándor Áron verseit, Tamási Áron novelláját is közli, itt jelentek meg Tóthpál Dániel versei is.

Megszűnt 1932-ben.

Csángó Gazdák Naptára

1911-ben jelent meg. Számos gazdasági és közérdekű írást tartalmaz.

 A Csángó Gazdák Naptára hasábjairól, Kiss Béla tollából összképet kaphatunk az 1910-es hétfalusi eseményekről:

 Hétfalu 1910-ben

Járásunk múlt évi története a fejlődés könyvének azon lapjára tartozik, melyen több van a jó, mint a rossz irányú eseményekből, feljegyezve nagyobb az előre, mint a hátra tett lépés.

Csángó Naptár

1923 - 1932 között jelenik meg.

Csángó naptár az 1924., 1926., 1927., 1928., 1929., 1930., 1931. évre. Szerkesztik és kiadják: Deák Sándor [1924, 1928, 1931], Papp Endre, Nikodémusz Károly, Bálint András, Bodiczky Pál [1926-1927], Sipos András [1924, 1926, 1928-1931], Argay György [1927], Brassó, [1923-1930.] Brassói Lapok könyvnyomda. Az 1925. év címe: Evangélikus Naptár.

Célja lévén a hétfalusi csángó lakosság önismeretének elmélyítése, a naptári és közhasznú tudnivalók mellett évről évre eredeti történelmi és szépirodalmi olvasmányt is közölt. Bálint András bácsfalusi helytörténész a barcasági községek múltját ismertette, Sípos András művelődéstörténeti adatokat publikált. A szépirodalmi részben magyar klasszikusok s ismert hazai írók, mint Bartalis János, Benedek Elek, Gyallay Domokos, Horváth Imre, Krüzselyi Erzsébet, Makkai Sándor, Reményik Sándor, Tompa László, Walter Gyula mellett helyet kaptak kevésbé ismert helyi szerzők is, köztük Fóris István, Pál András tatrangi helytörténész és Tóthpál Dániel költő. A szerkesztők sok hirdetéssel növelték a vállalkozás jövedelmét, s a haszonból egy magyar középiskola és egy gyámintézet fenntartásához járultak hozzá.

*

*  

Eleven Újság

"Új magyar lap Hétfaluban. Amint biztos forrásból értesültünk, a jövő hét folyamán Hétfaluban megint egy új magyar újság fog megjelenni. Az új lapot Jancsó hosszúfalusi könyvnyomdász fogja kiállítani, melynek első száma már kedden napvilágot lát. E lap szerkesztését a Hétfalusi jótékony nőegylet vállalta magára s első és egyúttal utolsó számára már előre is felkérjük olvasóink szíves figyelmét."

(Hétfalu - 11 szám, 1907. február 7. csütörtök) 

Az Eleven Újság késöbb mint hangos újság működött bálok, estélyek, összejövetelek alkalmával olvastak fel hangosan belőle.

Iris

"Görög lap Csernátfaluban. A Bukarestből kiutasított Sardeli Alkibiades, az IRIS című görög lap szerkesztője Csernátfaluban telepedet le és az új nyomdában fogja lapját 2700 példánzban kinyomatni. Felelős szerkesztő és kiadó: Szőcs János pékmester. Tudomásunk szerint ez az első görög lap Magyarországon!"

(Hétfalu - 6 szám, 1906. augusztus 30. csütörtök) 

Brassói Füzetek

Főszerkesztő: Bencze Mihály.
Főszerkesztő helyettes: Markó Attila, Páll Szilárd, Szász Csaba.
Titkár: Ferencz-Nagy Zoltán.
Szerkesztő bizottság: Bölöni Endre, Császár László, Csuri József, Dimény András, Józsa Attila, Keresztes László, Kökösi Attila, Márton Attila, Nagy Zsolt, Oláh László, Sándor Viola, Szabó Sámuel, Tamás Sándor.
Tiszteletbeli szerkesztőbizottsági tag: dr. Szikszay Jenő.

Szerkesztőség: Szász Csaba Of. PTTR nr. 1. PO BOX 111, 2200 Brassó.

1990-től folyamatosan jelenik meg - évente kétszer (április, november) - a második számtól Brassói Füzetek a neve.

Visszatérés az időben
avagy gondolatok a Hipsternről

Tudom, tele vagytok reményekkel, terveket zsibongattok agyatokban, de itt kint is mély cuppanósak a pocsolyák; és minden csupa sár... Mi mindnyájan egy nagy vonaton utazunk. A kilóméterkövek helyét az idő veszi át... s a folytonosság nekünk túl rövid...

1985 márciusa volt. A természet éppen újjászületőben volt, a tavasz pedig a tél feletti győzelmét ünnepelte. Mindössze az emberek arca volt fagyos, és fáradt, s a tavasz bármennyire is kellemes és verőfényes volt, sok jót nem igért. Az emberek lelkében továbbra is tátongó űr és csikorgó hideg uralkodott.

Azonban nekünk, mint fiatal diákoknak nem épp ez a két dolog jelentette a "gondtalan ifjúságot". Egy kevéske melegre volt szükségünk, és azt az űrt, azt mindenképpen ki szerettük volna tölteni. A marxista-leninista fogyaszthatatlan tablettákból nem lehetett megélni.

Aztán ott bennünk, mint meleg anyaölben, ott kezdtek csirázni a gondolatok, ötletek, de ezek még nagyon gyengék és törékenyek voltak; nem lehetett őket kitenni a dermesztő hidegbe, mert farkasétvággyal vadásztak rájuk, és a túlélési esélyük egyenlő volt a nullával.

S így gyűlt, gyűlt bennünk az anyag, formát kezdtek ölteni egyes dolgok, szűkössé vált a hely odabent.

Valami kikivánkozott belőlünk. Ugyanakkor jól tudtuk, hogy a nyílt jelentkezés akkori létünknek a végét jelenthette. Márpedig valamit tenni kellett, ha nem akartunk üveg módjára szétrepedni. A hideg préselte ki belőlünk a szót.

Egy más hely kellett, egy új tér, egy új dimenzió. De hát ez nem volt lehetséges. Jégkalitkánknak zárva volt az ajtaja s az ötletek már egymás hegyén-hátán nyüzsögtek. A felgyülemlett energiánkat valamiképpen le kellett vezetni.

Akkoriban keveset tudtunk arról, hogy mi is az a szubkultúra, az underground művészet. Az ötlet magától jött, spontánul. Addig mind külön próbálkoztunk, de rájöttünk, hogy együtt egyszerűbb és hatásosabb. Már csak el kellett nevezni valaminek ezt az egészet és akár a rajtvonalra is állhattünk.

A szavak ott lebegtek a levegőben. Hipo-stern / hiper-stern. A hipoból a hiperbe, a csillagalattiból a csillagfelettibe való átmenetet szerettük volna mindenképpen kifejezésre juttatni. Az eredmény pedig: Hip-stern. A szó idegenül hangzik, kissé rideg. De hát akkor pont ez volt benne a jó. Politikai töltése semleges volt, a szót és fogalmát olyanná formálhattuk amilyenné akartuk.

Bekopogtattunk tehát egy kiskapun, és csupán a küszöb választott el egy új tértől. Tudtuk, hogy az első lépés megtételével vállaljuk a lebukás veszélyét is.

Nem prófétáknak vagy igehirdetőknek készültünk, hanem egyszerűen próbáltunk valamit kihozni abból a kozmikus sötétségből, amelyben mi csak egy egyszerű fekete lyuk voltunk.

Megszülettünk, és ez nagy szó. A Hipstern jelképe alatt síratnivalóan szép emlékeket gyűjtöttünk össze, s nem hagyhatjuk, hogy ezeket betakarja a feledés pora. A jelenlegi helyzetben az egyetlen dolog ami még emlékeztet a múltunkra az a név: Hipstern.

Hipstern - Brassói Füzetek

Barcasági független kultúrális lap
Megjelenik évente kétszer (április - október)

Főszerkesztő: Bencze Mihály.
Főszerkesztő helyettes: Keszthelyi András.
Szerkesztőség: Ábrahám Jakab, dr. Balogh Elemér, Lukács Sándor, Váradi Mária.
Szerkesztőség: 2212 Négyfalu Hermányi út 6.

Kiadó: Fulgur Kft.
ISSN 1222-5665

Megjelenik: A5-ös méretben, különbőző vastagságban.

Hétfalu - új kiadás

2000. szeptember 29-re jött az az ötlet, hogy Hétfalunak újság kellene. A szentmihálynapi rendezvények alkalmából, Hochbauer Gyula szerkesztésében megjelent a Hétfalu különszáma, és elkezdődtek a munkálatok a lap rendszeres - havilap formájában történő - beindításáról.

A VII. évfolyam első száma - az újraindított lap - 2001. augusztus 11-én, szombaton jelent meg, a millenniumi emlékzászló átadási ünnepség alkalmából. A lapot Hochbauer Gyula és Kovács Lehel István szerkesztette. Az eredeti A3-as méretet, a 6 oldalt és betűtípust megtartottuk.

Az első lapszámokat teljesen önerőből próbáltuk létrehozni, kinyomtatni és terjeszteni. Ezek a feladatok meghaladják jelenlegi lehetőségeinket, ezért elfogadtuk a Brassói Lapok ajánlatát: szerkesztőségük átvállalta a nyomtatással és a terjesztéssel kapcsolatos teendőket, így a Hétfalu a Brassói Lapokkal együtt eljut öt megye (Brassó, Hargita, Kovászna, Szeben, Maros) előfizetőihez és a nagyvilágba, ahol kíváncsiak erre a lapra.
Az újság anyagainak beszerzése a mi feladatunk, beleértve a szerkesztést, tördelést, műszaki és grafikai szerkesztést, a Brassói Lapok nyomdakész állapotban kapják meg lapunkat.
Eddig (2000. szeptembere - 2004. januárja) 30 lapszámunk jelent meg, mindegyik lapszámban tematikusan megpróbáltunk egy-egy színfoltot bemutatni a hétfalusi csángók múltbeli és jelenbeli életükből.
Újságunk hasábjain többek között a hétfalusi csángók eredetét, történetét, művelődési életét, népszokásait, népköltészetét, népművészetét mutattuk be, de helyett kaptak Zajzoni Rab István, Bartalis János csángó költok versei és az Istók János szobrászművész életútját méltató írások is. Helyzetképeink a bukaresti csángó emigrációt, a brassó-hosszúfalusi vasút történetét, egyházaink életét és értékeit, a nagykőhavasi menedékházakat, a turizmus fejlődését stb. mutatták be. Összegző elemzéseink a hétfalusi magyar oktatás állapotára, a civil szervezetek működésére vonatkoztak. Lapszámainkban regényrészletek, anekdoták, grafikák, festmények is teret kaptak. A fiatalok saját életükről, az iskolai és templomi tevékenységeikről, családi körülményeikről írtak fogalmazásokat. A környező települések, pl. Bodola, Földvár, is bemutatásra kerültek lapunkban.