Hétfalu honlapja

1992. március 21-én, a csernátfalusi evangélikus templom nagyszámú közönsége előtt rendezték meg a 450 éves iskolai oktatás emlékére a Templom és Iskola vetélkedőt, amelyen minden hétfalusi egyházközség csapata részt vett (Bácsfalu, Türkös katolikus, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu református, Hosszúfalu-alszeg, Hosszúfalu-felszeg, Tatrang, Zajzon, Pürkerec). A zsüri összetétele a következő volt: Dr. Binder Pál, Nagy Béla, Nagy János, Benedek Anna, Török László, Gyulai Margit, Farkas Attila, Kalit Mihály, Papp Árpád, Miklós Dóra, Erős Ida, Kovásznai Miklós, Gödri Annamária, Simon András és Bálint Izabella.

A vetéledőt kiállítás követte. A Zajzoni Rab István Középiskola termeiben azokból az anyagokat állították ki, amelyeket a csapatok gyűjtöttek a falvakban.

1999. június 19-én, zuhogó esőben és nagyszámú közönség jelenlétében az 1849-es alsó-tömösi csata színhelyén megtartották az emlékező ünnepséget, megkoszorúzva az 1879-ben a honvédhősök tiszteletére emelt emlékűvet. Antal Ferenc brassói református esperes, majd Gajdó Zoltán négyfalusi római katolikus plébános imát mondtak az elesett hősök emlékére. Elhangzott a Nemzeti Ima, a Székely Himnusz és egy szavalat. Jelen voltak Deák János, a négyfalusi RMDSZ elnöke, Juhász Péter, a négyfalusi református egyház lelkésze a rendezők részéről, Szecseleáros polgármestere, a brassói RMDSZ küldöttei, a keresztvári dalárda és sokan mások. Meghívott vendég volt dr. Demény Lajos bukaresti történész.

Sajnos, ünneprontókban sem volt hiány, mert az emlékművet június 18-án ismeretlen szélsőséges egyének piros, sárga, kék festékkel mázolták be, felújítva az 1990-ben egyszer már lábra kapott, akkor rombolással "egybekötött" megcsúfolás hagyományát.

2000. február 18-20. között a Zajzoni Rab István Középiskola és a Hétfalusi Művelődési Társaság szervezésében rangos néprajzi találkozóra került sor, amelyet Seres András néprajzos emlékének szenteltek. A néprajzi szemle keretében helynévvetélkedőt rendeztek a türkösi iskolások számára; szőttes, varrottas, festett bútor, kerámia, népviselet, hímes tojás és térnéprajz kiállítást tekinthettek meg; farsangi bált szervezett a barcasági fiatalok egyesülete, a KŐBA, az alsótömösi táborban ugyanakkor a farsang jegyében álarcosbált tartottak kisiskolásoknak. Az esemény színvonalát az erdélyi néprajzosok találkozása emelte.

A kiállítás és a megbeszélések színhelye:
a Zajzoni Rab István Középiskola (Türkös)

Szervezők: a Zajzoni Rab István Középiskola, a Hétfalusi Művelődési Társaság

A szecselevárosi római katolikus plébánia és a Márton Áron Kolping-Család 2000. március 4. - április 15. között minden szombaton délután 6 órai kezdettel előadásokat szervez az ifjúság számára. A cél, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, és így méltóbban megünnepeljék a millenniumi szentévet. Ezek a találkozók ökumenikus jellegűek. Mindenkit szeretettel várnak a szecselei római katolikus plébániára a Márton Áron Ház termébe, a Gödri János utca 20. szám alá. Április 8-án a téma: A torinói Krisztusi lepelről. Előadó: Török László evangélikus lelkész. Április 15-én: A Kereszt titka és misztériuma. Előadó: Gajdó Zoltán plébános. Az előadások végén meglepetések is lesznek!

Művészet az egyházban: március 18-án a türkösi plébánián a missziós szentmise után Gál Mózes, a Zajzoni Rab István Középiskola tanára Művészet az egyházban címen diafilmes előadást tartott Michelangelo életéről.

2001. augusztus 11-én Dr. Dávid Ibolya, a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztere millenniumi emlékzászlót adott át Hétfalu magyarságának. Ez az első és utolsó millenniumi zászló, melyet, külön eljárással, Magyarország határain túli település kapott meg, és nem püspökség.

Kettős millenniumunk jelképe, az emlékzászló mai átadása és fogadása ünnepi üzenetváltás nemzetünk és ennek a történelem ideszakította része között.

A millenniumi emlékzászló felajánlásával a nemzet jelezte: elérkezett a megszólítás, az egymás felé fordulás ideje. Hétfalusi magyarként szükségét éreztük annak, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel.

Nemzetünk együvétartozásának jelzésére vártunk, annak a kifejezésére, hogy ugyanolyan fontosak vagyunk nemzetünk számára, mint a világon bárhol élő morzsái.

E zászlóval itthon egymás felé fordulunk, mi, a tíz egyházközségbe szerveződött hét falu magyarsága, hogy telítődjünk e zászlóból kisugárzó összetartó erővel. A zászló rendtartása révén az esztendő egytized részében rendre közvetíti üzenetét Hétfalu minden egyházközségének templomában.

E zászlóval itthon az egyházak felé is fordulunk, hogy miként ezer évvel ezelőtt a hit erőt adott keresztény államiságunk megalapozásához, akként járuljon hozzá megmaradásunkhoz is.

Zászlónk jelképes erejét a körülmények is gazdagítják: A közelgő ünnep, amelyen első szent királyunkra emlékezünk egybecseng a zászló üzenetével.

A most épülő templom jelképe a jövőbe vetett hitnek is, és a meglévő tizenegy pedig bizonyossága annak, hogy Isten igéje már régóta szól e vidéken magyarul.

A hozzánk közelálló Dávid Ibolya miniszterasszony személye is jelkép értékű, hisz lelkét ősei révén e vidék is formálta.

A zászló egylapos (csak az egyik oldalán díszített), bélelt, nyers fehér színű fényes szatén anyagból, arany- ezüsthímzéssel ékes, szélein nemzeti színű applikációval készült. Formája fekvő téglalap. Rövidebb, függőleges irányú oldala 90 cm, vízszintes irányban 135 cm hosszú. A jubileumi zászló beltéri használatra alkalmas.

A zászlón centrálisan (50 cm-es sugarú körben) elhelyezett címerünk a Szent Koronával, és a zászló közepétől kiinduló ezüstsugarak láthatók, amelyek a hegyikristályból készült jogargömb szakrális kisugárzására utalnak.

Államiságunk fennállásának 1000 éves jubileumát a címer köré rajzolt "Magyar Millennium" körfelirat jelzi. A címer alatt aranyszínű tölgy- és csereágak között "2000" felirat a kettős jubileum évszáma. A zászló két vízszintes oldalán - a széleken - hímzett és applikált nemzetiszínű 5 cm széles szegély van.

A zászlóhoz tartozó zászlószalag egyik szárán a millennium védjegye a jogar és ismét a "Magyar Millennium 2000" felirat, a másikon az adományozó "Magyar Köztársaság Kormánya" felirat szerepel. A szalag hossza 280 cm, szélessége 13 cm.

A zászlószalag tartozéka a 200 cm hosszú 13 mm széles nemzeti színű pamutatlasz szalag, mely a megkötött masnit erősíti és díszíti.

A zászlórúd fából készült, két részből állítható össze. Hossza 200 cm, átmérője 3 cm.

A millenniumi emlékzászlót az önkormányzatok henger alakú, papírból készült díszcsomagolásban kapják. Ez a papírhenger tartalmazza a zászlórudat, az arra felszerelt és színoldalával felcsavart zászlót a hozzátartozó zászlószalaggal, valamint a zászlóra vonatkozó műtárgyvédelmi utasítást. Ez a díszdoboz egyben a zászló szállítására és esetleges tárolására is egyaránt alkalmas.

Millenniumi zászlóátadás Hétfaluban (E-mailen) - "Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a zászlót, itt és ma átadhatom a Magyarkormány nevében. Ennek szívében a Szent Korona áll, az a Szent Korona, amely mindannyiunk szívében ott él, minden magyar szívében, összetartozásunk jeleként. Ezzel az édes teherrel, az egymás iránt viselt felelősség terhével nyújtom át a zászlót." - Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya, a Magyar Köztársaság igazságügyminisztere a zászlóanyának, Barkó Etelka tanárnőnek, s jelképesen Hétfalu népének szombaton, augusztus 11-én a hosszúfalusi evangélikus templomban. A hétfalusi őseire büszke miniszterasszony jelenlétében sor került a Boldog Apor Vilmos báró, vértanú püspök tiszteletére épülő templom plakettjének leleplezésére is. (Tóásó Áron Zoltán)

Születésnapján Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter millenniumi emlékzászlót adott át Hétfaluban

Szombaton délután öt órára érkezett meg Kovásznáról a magyarországi küldöttség Hétfaluba, a Hosszúfalusi evangélikus plébániára. A zászlóátadásra is e templomban került sor, bár eredetileg a szervezőbizottság az Apor Vilmos tiszteletére épülő templomban szerette volna az ünnepségeket megszervezni.

A vendégeket nem tisztelte meg jelenlétével Szecseleváros polgármestere, de a hivatal becsületét megmentette Jónás András alpolgármester, aki nem félt a látogatás "politikai hátterétől"

A magyarországi vendégeket, a klérust és az RMDSZ vezetőséget fúvószenekar kísérte a templomba, a cserkészek, a boricások, a Keresztvári Férfikórus, a csángó viseletbe öltözött előadók alkotta sorfalak közt. A templomban Gödri Oláh János ismertette az egybegyűltekkel az ünnepség programját, mutatta be a hivatalos személyeket, egyházi vezetőket.

A Nemzeti Ima eléneklése után következett a zászlóátadás szertartása, majd annak megáldása. A zászlóőrség hozta a millenniumi emlékzászlót, amelyet Dávid Ibolya miniszter asszony átadott a idős csángó-asszony ruhába öltözött Barkó Etelka nyugalmazott tanárnőnek, a zászlóanyának. Az egyházak képviselői áldásukat adták a lobogóra, megszentelve az ajándékot. A miniszter asszony szószékről mondott beszédéből néhány gondolat: "Örülök annak, hogy Isten házában adhatom át ezt a zászlót, mert nekünk, magyaroknak a templom sokkal többet jelent, mint másoknak. István királyunk, aki igen bölcs uralkodó volt, a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Így lett a Szűzanya Magyarok Nagyasszonya. Fölajánlhatta volna a német-római császárnak, a bizánci császárnak, vagy Isten földi helytartójának, a pápának is, de az örökkévalóságnak ajánlotta fel. Én hiszem azt, hogy ezzel a tettével üzenetet küldött a világnak, de üzenetet küldött a Jóistennek is. A mi népünk nem vazallus életre hivatott nép. Nekünk magyaroknak a millenniumi év egyszerre jelenti Jézus Krisztus születését, államalapításunkat és a keresztény hitünk felvételét. (...) Nagyon hiszem azt, hogy amit a huszadik század elvett tőlünk, a huszonegyedik visszaadja. Az egyedüli történelmi realitása annak, hogy magyarságunk újból egymásra találjon, az az Európai Unió, ahol újból megfoghatjuk egymás kezét.(...) Mi elértük azt, hogy az első olyan törvényt meghozzuk, amely a határokon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését támogatja."

Ökumenikus ünnepi istentisztelet követte a zászlóátadási rituálét, majd ugyanitt ünnepi műsorra is sor került. Nagy Adél, Mátéfy Ciprián, Pajor Hajnalka, Köpe Lídia, Dávid Miklós Katalin verset mondott, a Bálint Ibolya és Czimbor Magdolna által betanított Zajzoni Rab István középiskola furulyásainak előadását a Gyerkó András által vezényelt Négyfalusi Vegyeskórus követte. A templomi ünnepséget a Szózat eléneklésével zárták.

Innen a megjelentek fúvószenekar kísérettel átvonultak a Ft. Gajdó Zoltán plébános közbenjárására épülő római katolikus templomhoz, ahol sor került a hatalmas épület "E templom a vértanú püspök báró Apor Vilmos tiszteletére épült a Millennium évében" - feliratú plakettjének leleplezésére, majd az emléktábla megszentelésére. A miniszter asszony a templom lépcsőire ülve nézte végig a boricások fellépését, majd a szervezők által gyorsan előteremtett padról a Keresztvári Férfikórus előadását.

A fúvószenekar köszöntötte a születésnapját ülő Dávid Ibolyát, és elénekelték az igazságügyi tárca vezetőjének kedvenc dalát, A csitári hegyek alatt kezdetűt. Ezt követte a helyiek ajándékátadása, majd félórás kötetlen beszélgetésre is alkalmat adtak a szervezők.

Lapunknak a miniszterasszony a következőket nyilatkozta: "Minden egyes millenniumi emlékzászló- átadásnak megvolt a maga szépsége és különlegessége. A másfél év alatt én adtam át a magyar kormány nevében a legtöbb emlékzászlót. Igazi élmény volt megválasztott országgyűlési képviselőként, a kormány nevében elvinni a Millenniumi zászlót szülővárosomba, Tamásiba, de talán annál is nagyobb élmény volt elhozni ide, a zászlót, az elszakított ország- és nemzetrészre, a Kárpát-medence legkeletibb részére, a Barcaságba. Pürkerechez és Zajzonhoz családi szálak is fűznek, nagyapám révén. Mondhatom azt, hogy őseim földjére hoztam el ezt a millenniumi emléket. Itt a falvakban, ha végigmegyek, nem egy Dávid, nem egy Rab vagy Rabb nevű emberrel találkozom, akik szintén szegről-végről rokonaim. Ha a temetőben végigmegyek, minden második, harmadik sírfeliraton is láthatom: igen kiterjedt család volt a nagyapámé. Gyerekkoromban is gyakran jártam szüleimmel erre a vidékre, de soha nem gondoltam arra, hogy valaha is ekkora megtiszteltetés érhet, éppen születésnapomkor eljöhetek ide..."

Nemzeti imánk szavaival adta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter múlt szombaton a hosszúfalusi-alszegi evangélikus templomban Barkó Etelka nyugalmazott tanárnőnek, zászlóanyának.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak mellett a Brassó megyei Hétfalu csángómagyar lakóinak is odaítélte a Millenniumi Bizottság a zászlót, megbecsülése jeléként azok iránt, akik a Kárpát-kanyarban a nyelv és a haza védelmezői voltak évszázadokon át.

A szombati ünnepséget Gödri Oláh János ötvenhatos elítélt, Négyfalu volt alpolgármestere nyitotta meg. Elmondta, a millenniumi zászló odaítélése a hétfalusi közösségnek azt jelzi, hogy Budapesten is elismerik, a hétfalusi csángók, a barcasagi magyarok valóban ahhoz a magyar: nemzetközösséghez tartoznak, amelyhez magukat mindig is tartozónak vallották.

Jónás András négyfalu alpolgármestere az "Isten hozta hozzánk haza" - szavakkal köszöntötte a magyar minisztert. Dávid Ibolya nagyapja, Dávid István ugyanis Háromfaluban élte le életét, ott alussza örök álmát a pürkereci temetőben.
Háromfalu alpolgármestere, Kiss József arról szólt, jóleső érzés tudni azt, hogy az anyaországban van, aki a hétfalusi csángókra és a barcasagi magyarokra mint egy nagyobb testvér, segítőkészen gondol.

Dávid Ibolya a zászló átadását követően az egybegyűltekhez mint földijeihez, közeli-távoli rokonaihoz szólt. Elmondta, a millenniumi zászló azt. a törődést jelképezi, amellyel a mai magyar kormány viseltetik a határon túli magyarok iránt. A magyar igazságügy miniszter kijelentette, a kedvezménytörvény elfogadásával a magyar kormány azt hangsúlyozta, nem csupán az Antall József-i értelemben, nem csupán lélekben érez felelősséget a határon túli magyarok iránt. A magyar nemzetrészek egyesülését az Európai Unióban lehet megvalósítani - mondta Dávid Ibolya, aki kijelentette: Magyarország nem akarja átcsábítani az erdélyi magyarokat. Enné! többre vállalkozik. Azt szeretné elérni, hogy támogatásával szülőföldjén maradjon, ott emberhez méltó életet éljen, megőrizhesse a Szent István által örökül hagyott szellemiséget, vallását, anyanyelvét, kultúráját minden magyar.

Török László evangélikus lelkész elmondta, a millenniumi zászló átadását oly történelmi eseménynek tekinti, mint egy másik, közel 560 esztendővel ezelőtt történt eseményt, amikor Hunyadi János díszes ezüstserleget ajándékozott a hétfalusiaknak, hogy az akkor is szétdarabolt országban élő csángó-magyar népet az összefogásra késztesse, a megmaradásra biztassa.

A millenniumi zászlót mint megmaradásra, épülésre sarkalló jelképet vették át a cserkész-őrség tagjai, a jelenlevő lelkészek, akik - ez is csak Erdélyben történhet meg - ökumenikus istentisztelet keretében együtt áldották meg.

Dávid Ibolya a megható ünnepség végén megvallotta, hogy születésnapján, augusztus 11-én adhatta át a millenniumi zászlót, s ez élete legszebb születésnapi ajándékát jelentette.

A magyar igazságügy miniszter leleplezte az épülő Apor Vilmos vértanú püspökről elnevezett hosszúfalusi római katolikus templom falán álló emléktáblát.
A millenniumi zászlót sorra őrzik a hétfalusi egyházak.

2001. augusztus 19-én délelőtt 11 órakkor kezdődött a türkösi római katolikus templomban a millenniumi kereszt felszentelésének ünnepsége. A kettős Szent István kereszt a türkösi Szent Mihály plébánia udvarán van elhelyezve egy négytonnás márványtalapzatra. Rajta a Christus vincit, Cristus regnat, Christus imperat felirat áll.

Az ünnepség ünnepi szentmisével kezdődött, majd a millenniumi és a magyar zászlót követő körmenet megérkezett a plébánia udvarára. Msgr. Gajdó Zoltán plébános, pápai káplán megáldotta a kettős keresztet, melynek talapzatán a "Millennium 2001" felirat áll. Ezt követte Kovács Lehel István Szt. István emlékbeszéde és a cserkészek, fiatalok által előadott verses, énekes műsor. Az ünnepséget a Kéknefelecs népi tánccsoport előadása és kináció zárta.

2001. augusztus 19-én délután 16 órakkor kezdődött a csernátfalusi evangélikus templomban a Dr. Kiss Béla megemlékezés. A gyülekezet hajdani lelkipásztora halálának 50 éves évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet és in memoriam Dr. Kiss Béla ünnepélyes közgyűlést tartottak. A közgyűlés keretei között leplezték le a templom belső falára erősített emléktáblát is.

Ez alkalommal jelent meg a Disz Tipo nyomdavállalat gondozásában Dr. Kiss Béla Hétfalusi arcok című könyve.

- In memoriam Dr. Kiss Béla theológiai magántanár,
az egyházküzség lelkipásztora 1930-1951 között.
Halálának 50. évfordulúján kegyelettel emlékezünk rá -
gyülekezete, 2001. augusztus 19. -

2003. június 14-én a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság Hochbauer Gyula elnök, Kovács Lehel István ügyvezető elnök, Jónás András Négyfalu alpolgármestere és Nagy Béla nyugalmazott tanár javaslatára Istók János emléktáblát leplezett le a hosszúfalusi építészeti (volt magyar kir. fafaragászati iskola) homlokzatán. A márványtáblát Köpe Csiri János fargta, a bronz emlékplakettet pedig Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész.

Az ünnepségen Kovács Lehel István Istók János életművét méltatta, Hochbauer Gyula és Jónás András a hétfalusi magyar oktatás és a fafaragászati iskola érdemeit hangsulyozták, Gheorghiţă Mutu Petre négyfalusi polgármester pedig az emlékjelhagyás fontosságát. Istók János rokonai üdvözölték a kezdeményezést.

Az ünnepséget Márk Attila daltulajdonos CD-bemutatója koronázta.


Kovács Lehel István leleplezi az Istók János-emléktáblát	Koszorúzás


Ebben az iskolában tanult Istók János (1873-1972) bácsfalusi szobrászművész HMMT - Négyfalu - 2003	Gergely Zoltán Istók-plakettje

A Véres Karácsony áldozatainak síremléke, 2003

Bácsfalu lakosainak régi vágya teljesült. 2003 decemberében a templom melletti régi temetőben felállítódott az 1848 évi Véres Karácsony áldozatainak síremléke. Megálmodója a ’48-as szabadságharc eseményeit átélt néhai lelkészünk Borcsa Mihály. Megvalósítása csak 155 év elteltével, néhány bácsfalusi egyháztag fáradozása s a hívek önzetlen anyagi támogatásával történhetett meg. Nevezettek Barkó András orvos, Tóthpál Dávid lelkész, Barcsa Márton városi tanácsos, Dódé István egyházközségi gondnok, Barkó Anna, Partin Ida, Barkó Etelka és Simon András tanárok.

A síremlék tervezésére a Magyarországon élő, falunk szülöttje Papp György mérnök kéretett fel, ki szülőföldje iránti ragaszkodását bizonyítva önzetlen munkával elkészítette és eljutatta a kivitelezéshez szükséges részletes tervét.

Kivitelezéséért sem kellet egyháztagjainkon kívüliekhez fordulni. A művészi fafaragásról ismert Tóthpál testvérek Mihály és Árpád készséggel vállalták a tervezet megvalósítását. Munkájukban fáradhatatlan segítőtársuk volt Bubla Kálmán tanácsos.

A faanyag gépi legyalulásában, ragasztásában segítséget nyújtott a Fabich Wood-Plast Ind. Cég, Balázs Mihály és Partin Endre asztalos mesterek. A vörösfenyő táblán levő idézetet Csukás Károly pirograválta.

Az áldozatok nevét megörökítő emléktábla elkészítése Dr. Barkó András érdeme.

Az elkészített síremlék templomkerti felállítását Kovács György, Balázs Lajos, Barcsa Márton, Kovács János és Tamás Árpád végezték.

A terv megvalósításához szükséges tölgyfaoszlopokat és anyagot Barcsa Márton, Bubla Kálmán és Bálint Károly városi tanácsosok közbenjárására Bölöni Gyula Apáca község polgármestere díjmentesen adományozta. Kivágását 500 000 lejes adományukkal Jónás András Négyfalu alpolgármestere, Bálint Károly, Bubla Kálmán és Barcsa Márton fedezték.

A síremlék elkészítéséhez szükséges anyagi kiadásokat az egyházközség híveinek pénzbeli adománya biztosította. Veres Vilmosné Partin Ida gyűjtőmunkája eredményéről az alábbi kimutatás tanúskodik:

Veresné Partin Ida 1 500 000, Fischer család 1 000 000, Rab István 1 000 000, Mezei Árpád 600 000, Dr. Barkó András 500 000, Meizinger Éva 500 000, Nagy Simon Ibolya 500 000, Dodé István 500 000, Gyurka Kata 500 000, Csíki Erzsébet 500 000, Simon András 500 000, Dr. Simon András 500 000, Géczi Sándor 500 000, Buda János 300 000, Özv. Balázs Kata 300 000, Dr. Borbély János 200 000, Kajcsa Lenke 200 000, Istók Ilona 200 000, Balázs Zoltán 200 000, Rab Sándor 200 000, Barcsa Márton 100 000, Borbély Hajnal Anna 100 000, Gombás Anna 100 000, Szén Jolán 100 000, Musáth István 100 000, Fehér Magda 100 000, Benedek István 100 000, Polgár Ferenc 100 000, Simon Etelka 100 000, Mezei Erzsébet 100 000. Összesen: 11 200 000 lej

A felállított síremlék felavatása 2003 december 26-án, advent negyedik vasárnapi istentisztelet keretében történt meg. Az ünnepélyen Rab Sándor történész a szabadságharc történelmi eseményeit ismertette. Az ünnepi beszédet Dr. Barkó András tartotta, a felszentelő szertartást Tóthpál Dávid lelkész végezte.

A síremléket Jónás András , Négyfalu alpolgármestere leplezte le. Leleplezés után Barcsa Márton koszorút helyezett el.

Az egyházközség közgyűlése elhatározta hogy a véres karácsony bácsfalusi áldozatairól évente az év negyedik adventi istentisztelete keretében fog megemlékezni.

Simon András


Az emlékmű leleplezése	Gyertyagyujtás...

A Petőfi-szobor leleplezése, 2004

Március 15-én került sor a hosszúfalu-alszegi evangélikus papilak előkertjében Petőfi Sándor fehér márvány mellszobrának leleplezésére. Az ünnepség keretében Kozsik József színművész szavalt, Hochbauer Gyula a HMMT elnöke, Jónás András alpolgármester, Nagy Károly Zoltán Magyarország nagykövetségének másodtitkára, Kovács Attila megyei RMDSZ elnök mondtak ünnepi beszédet, felléptek a Zajzoni Rab István Középiskola furulyásai valamint a keresztvári férfikórus, szavalt Benedek Orsolya és Köpe Annamária. A négyfalusi egyházak képviselői megáldották a szobrot.


A szobor leleplezése	Petőfi Sándor mellszobra

Isten hozott, Petőfi Sándor

Már három-négy emberöltő óta megszólítgatsz, szólítasz, felszólítasz! Ideje is volt valamiképpen válaszolni Neked! Ki tudja, hány versed olvasta-mondta ezalatt itteni magyar? Szövegtengernyi szó! Másfélszáz éve folyó szép verses magyar beszéd! A 156 év március tizenötödik Petőfi-szavalatok is kötetre menők. 1998 március tizenötödike óta a tömösi emlékmű körül zeng a Mátrai László megszólaltatta Nemzeti dal. Az akkori szél versfoszlányokra tépett szövege is félreértethetelenün a Petőfi szava maradt, s az akkori alkalom s Brassó vidéki magyar küldöttgyűlés méltó e szóra.

Igaz, hogy amiképpen mi most ittvagyunk, ilyenformán Petőfi soha nem járt Hétfaluban. Pedig még életében is igencsak sokszor szükség lett volna rá. Különösen kétszer hívtam volna. Először 1848 március tizenötödike előtti napokban, hogy hozza közénk a Pesti Pilvax kávéházban lévő Közvélemény asztala körüli hangulatot melyben a 12 pont tartalma s szövege fogant.

Másodszor: amikor 1849. március 20-án Bem tábornok diadalmasan bevonult Brassóba. Vajon szült volna-e verset, s ha igen, milyent a szabadságharcnak az a kivételes alkalma, melyen a lengyel tábornok, a költő feltétel nélküli pártfogója a tanácstér három nemzetű népéhez fordult a szabadságért összefogásra buzdító szavával?

S ha már itt volna, szóra bírnám a minket foglalkoztató kérdésekről is, olyanokról melyekről verset nem írhatott, mert azok más árnyalatú magyar sorsból fakadnak.

Milyen Nemzeti dallal köszöntené egy március tizenötödikét?

Megkérdezném Tőle: Mi lehet az oka annak, hogy 156 év távlatból is árnyalatnyi átszínezéssel, ma is érvényes 12 pont legtöbbike?

Hányadik Petőfi-szobor ez már a nagyvilágban? Valószínű, hogy valaki ezt is számontaratja. Bizonyára sok, lehet akár többszáz. Lehet, hogy valaki nem is a szobrásza nevén emlegeti mejd, hanem egyszerűen így a csángó-Petőfi-szobor, miként a csíkit csíkinak, az udverhelyszékit, kalotaszegit is tájegysége helysége neve szerint. Időközben mi is megszokjuk s elfogadjuk vonásait, melyek lassan ránk is fognak hasonlítani… S lehet, hogy e felismerés majd rádöbbent, hogy századtól s tengerszint feletti magasságtól függetlenül egyazon világban élünk. S az ő vonásaiból is átszűr, sulykol belénk az idő.

Ha ez érvényesül, milyenek is lehetünk majd? Hasonlíthatunk-e Rá?

Nem igaz, hogy az itteni magyarhoz nem kegyes a sors. De ha csak türelmetlenül hadonászunk az értékek körül, eltakarjuk azokat. Adta a sors Apácának Apáczai Cserét, Zajzonnak Zajzoni Rab Istvánt, Brassónak Áprily Lajost, Bácsfalunak Istók Jánost, Krizbának Seres Andrást…

Az utóbbi 12 évben Apácán kívül Négyfalunak volt szoborállító ereje. De erő-e az vajon, vagy szükség, kívánság, igény?

Zajzoni ennek a világnak az érték-rögeit vitte-hordta-sodorta a nemzetbe, azt erősítve. Petőfi a nemzetit hozta-hozza-sodorja a mi szűk, gyakran szorongó s meghasonlásokba szorított világunkba. Kétkapcsú kötés. E kétkapcsú kötésre figyelmeztessen e két szobor! Bármelyik kapocs nélkül félszeggé, sérülékennyé válik a nemzeti lét.

Petőfi lobogó indulata úgy érezte, hogy Európát-Nagyvilágot a szabadság útján kell megközelítenie a magyarságnak. Vajon ezt az utat járjuk-e az Európai Unió felé?

Hadd gondolkozzon majd az utókor s a bölcsebb fele okoskodhat is a kő s a vágás, az állás, a szög minőségén, s töprengjen a tett inditékán. A mostani szoborállitás: tett, tiszta szándékú, közösségszolgáló.

Én a tavaszi ég kékjét akarom köréje s hanggyűrűként harangzúgást. Aki eléje megáll, azt a templom s Petőfi figyelmeztesse: tartásban ez a mérce! És éljen körülötte a vers, a mi nyelvünk szavaira és zenéjére.

(Elhangzott 2004. március 15-én, a szoboravató ünnepségen)

Hochbauer Gyula