A hét falunak külön-külön
tehén-csordája volt. Ezt este hazahajtották,
így tudták ellenőrizni, hogyan
fejlődnek az állatok. De a pásztort
több időre kellett fogadni, ezért
fontos volt a választott személy
kiléte. Az őrzés Szent-György
napjától Szent Mihály napjáig
tartott. A pásztor díját
pénzben és búzában
adták meg.
A pásztor szegényebb ember volt
más falvakból, általában
román volt. A pásztornak értenie
kellett a juhokhoz, a sajtkészítéshez.
A falubeliek idegenkedtek az ismeretlenektől,
ezért a régi pásztorokat
szívesen fogadták meg újra.
Szent-György nap előtt a pásztor
és a közgyűlésen választott
bizottság ellenőrizte a juhokat, hogy
mennyi tejet adnak. Ez az ellenőrzés
még kétszer megismétlődött
júniusban és augusztusban. Ha a
bizottság meggyőződött arról,
hogy a pásztornak igaza van, a juh nem
ad elég tejet, a pásztort mentesítették
a járandóság megadása
alól.
"Volt egy Ionuţ nevű pásztor,
benne nagyon megbíztunk. Sohasem csapott
be. Már szemre meg tudta ítélni,
hogy tejelő-e a juh."
"Ha a pásztor becsapott, és
nem adta ki a járandóságot,
a következő évben ellene szavaztunk."
"Év közben is meglátogattuk
a pásztort. Élelmet vittunk neki
s a juhoknak sót."
"Kenyeret, szalonnát, hagymát,
gyümölcsöt vittünk a hegyre
a pásztornak. Ilyenkor a járandóságot
is kivettük."
|
Türkös
- Sajtnyomó teknő (krinta),
hossza 120 cm, szélessége
62 cm, edény része
85 cm
|
|