Húsvéti
írott tojások
 |
 |
| Díszes
kötőfék és Hatcsillag
tojásminták |
Pürkerec
- Rokolyás, Szekfű,
Veszettutas |
| |
|
 |
|
| Bóbiska,
Félvirág, Fenyőág |
Zsuska,
Káposztafej, Fának
a kinövése |
| |
|
 |
 |
Tökmag,
Békás, Berbécsszarvas |
Hatcsillag,
Gereblye, Kötőfék |
A hímes tojás nem
csak szép, beszédes is! A hétfalusi
népművészet egyik ága
az írott tojás készítés.
Ezt íróasszonyok, lányok
művelték, akik a Húsvétot
megelőző időszakban híres
írott tojásaikra rajzolták
szép álmaikat, elképzeléseiket,
hogy örömet szerezzenek szeretteiknek,
kedves ismerőseiknek. A tojás ősi,
egyetemes szimbóluma az emberiségnek,
kultusza az egész földön elterjedt
már ősi idők óta. A tojás
a jelképe az élet keletkezésének,
a termékenységnek, az újjászületésnek,
a keresztény vallásokban pedig Jézus
Krisztus kiontott vérének, a feltámadásban
való hitnek. Nem véletlen, hogy
húsvétkor hímes tojással
ajándékozzuk meg egymást.
A régészek ásatásaik
során sokszor találtak a sírokban
tojásokat vagy azok maradványait.
Németországban Worms mellett kőkoporsóban
női csontváz mellett két piros
tojást és érméket
is találtak, s ez utóbbiak miatt
következtettek arra, hogy Krisztus utáni
IV. században helyezték el a koporsót.
Móra Ferenc ásatásai során
avar-kori sírban mintás tojás-töredéket
talált. A minta karcolással készült;
pálmabimbót és összefonódó
kígyópárt ábrázolt.
A bimbó életfát, a kígyópár
termékenységet jelképezhetett.
A hétfalusi irott tojásokról
1886-ban Orbán Balázs A székelyföld
leírása című művében
így ír: "A piros tojás
írása a lányoknál
nagy esemény, főleg a választottnak
szánt tojásokon az emblematikus
jegyek: két egyecsatolt szív, csókolódzó
galambok, összefogott kéz, összefogott
kéz nem szoktak hiányozni, s ha
valamelyiket szerelmi bú vagy kétkedés
gyötri, annak átnyilazott szívvel,
szomorú fűzfával ad kinyomatot".
Sajnos, egyetlen gyűjtés
sem tartalmazza a fent említett mintákat.
1902-ben Balázs Márton A Háromszék
vármegyei húsvéti irott tojások
és népszokások című
tanulmányában hétfalusi tojás
mintákat is közöl, főleg
virág mintásokat. A Magyar Nemzeti
Múzem Néprajzi osztályának
Értesítőjében 1905-ből
a következőt olvashatjuk: "Ha
szorosabb értelmében vett magyarországi
piros tojásokat az erdélyiekkel
hasonlítjuk össze, utóbbiakat
fogjuk szebbnek találni. Az erdélyi
csángó-magyar és székely
tojások a legszebbek." A színes
melléklet közöl: gereblyés,
szekfűs, gyöngyvirágos, szarvasbogárkás
és cserelapis mintákat. Dr. Györffy
István 1925-ben megjelent Hímes
tojások című tanulmányában
írja: "Legszebb mintázatokat
készítenek a hétfalusi csángók
és a székelyek." Seres
András lelkes kortárs gyüjtőnk
Barcasági magyar népköltészet
és népszokások című
1984-ben megjelent könyvében egy egész
fejezetet szentel a tavaszi ünnepkörnek,
benne ötven mintát is közöl.
Pürkerecen maradt meg napjainkig a tojásírás
szokása, Özsiné Marika néni
leánya, két unokája, Boriné
és Fejér Jolánka is ír
szép tojásokat. Négyfaluban
1991 óta a Zajzoni Rab István iskolában
tojásírás tanfolyamot tart
Barkó Etelka tanárnő. Évente
húsz-harminc gyermek, ifjú tanulja
mag a tojásírás módját.
Bácsfaluban a vasárnapi iskola keretében
Veress Erzsébet tiszteletes asszony végzi
ezt a hagyományőrző munkát.
Minden hímnek, vonalnak,
mintarészletnek megvan a maga jelentése.
Egyféle jelbeszéd volt a meglocsolt
lány és a locsoló legény
között. Vidékenként különböznek
a motívumok, hisz mindenhol mást
kellett mondani. Más-más környezetekből
szürődött ki a jelképrendszer,
más-más mondanivalót hordozott.
Az árnyalatváltozások érzékelhetők
a hímes tojáson. A barcasági
magyarok inkább növényeket
stilizálnak. Azért, mert növénytermelők
voltak. Valószínu, e területet,
a tojáshímek jelképes világát
tanulmányozva rengeteg titkot lehetne még
felfedezni. - Mit lehet "kiolvasni"
egy kidíszített tojás mintázatából?
A gereblyés motívum pédául
azt fejezi ki, hogy a lány kiemeli a locsoló
munkásságát, szorgalmát.
A csigavonalas pedig, hogy a lány túl
lassúnak érzi a legényt,
azt sugallva neki, hogy kissé gyorsabban,
dinamikusabban közeledjen feléje.
Nagyon érdekes az ekevas motívum,
amely sok népmuvszeti ágban megjelenik
a hétfalusi alkotásvilágban.
Találunk ekevas-motívumot a ház
homlokzatán, a szőttesek, varrottasok
keresztszemes mintáiban, s megvan a tojáshímekben
is. Jelképes jelentése nyilvánvaló,
a foglalkozással kapcsolatos.
Rovásírás-emlékek Hétfaluban?
2003-ban jelentette meg a Hétfalusi Magyar Művelődési
Társaság Barkó Etelka Hétfalusi írott tojások
című munkáját, mely 153 tojásmintát tartalmaz.
Nemrég bukkantam rá Budapesten még két tojásmintára,
amelyeket a forrásanyag egyértelműen hétfalusi
hímekként emleget. E két minta igen érdekes.
A Jelképtár (Hoppál Mihály, Jankovics
Marcell, Nagy András, Szemadám György: Jelképtár,
Helikon Kiadó, Budapest, 2004) lidérc ábrázolásaként
azonosítja be a két mintát.
A lidérc a népi hiedelemvilág igen elterjedt
mitikus figurája és szimbolikája is sokrétű,
bonyolult. Általában rossz, negatív szereplő,
az ördög megtestesítője, melynek egyik lába
lúdláb, a másik lóláb. A háromujjú lúdláb stilizált
változata látszik a tojásmintán is. Lúdlába miatt
a lidércet sok helyen lúdvérc-nek is nevezik.
De lehet a lidérc ördög adományaként kapott fekete
jérce is, amely kakastojásból kelt ki. Vagy éjjel
- álomban - lidércnyomásként is jelentkezhet.
Másik ábrázolásmódja - a tojásminták felső
része is erre utal - a tűz, vagy a fény.
A lidércfény a metángázt tartalmazó lápvidékek
fölött imbolygó kékes láng. Vagy az égen végighaladó
hullócsillagok, meteorit-darabok is repülő
lidércek a nép hitében, amelyek a Tejút valamelyik
csillagáról jönnek.
A tűz, a láng viszont lélek-, élet-, és
szerelemjelkép a magyar néphitben, tehát pozitív
elem. A tűzből úgy lesz lidérc, hogy
valamilyen ártó hatalom (például boszorkány
vagy szépasszony) befolyása alá kerül.
Hasonlóan a boszorkány, amely képes elszívni
a tehén és az anya tejét, a Tejútból is tud lidérceket
előcsalogatni (a hétfalusi babonák közül
is számos utal erre).
A két tojásminta másik nagy érdekessége az, hogy
Varga Géza rovásírás-szakértő szerint (Varga
Géza: A székely rovásírás eredete, Írástörténeti
Kutató Intézet, Budapest, 1998) a jelek egyértelműen
székely rovásírás ligatúrák (összevont írásjelek).
A minta egyértelműen a Tejutat ábrázolja
az nt/tn, s és i írásjelek
összevonásával, vagyis Isten jelentéssel.
Hasonló összevonás figyelhető meg az énlakai
unitárius templom egyik rovásírásos mennyezetkazettáján
Egy Isten jelentéssel.
Ártó hatalom befolyására így válik a jó
rosszá, a tűz lidércfénnyé,
az érték hamuvá, így lesz az angyalból
bukott angyal, az isteniből sátáni
- erre figyelmeztet ez a két hétfalusi tojásminta.
Ha végiglapozzuk Barkó Etelka tanárnő könyvét
még sok hétfalusi írott tojás mintán vélünk rovásírásos
jeleket, ligatúrákat felfedezni - talán ebből
a szempontból is érdemes lenne elemezni a mintakincset,
vagy más rovásírásos emlékek után kutatni a gazdag
hétfalusi anyagban - hogy közelebb kerüljünk gyökereinkhez!
Kovács Lehel István |
