Államosítás 1948-ban

1948. augusztus 3-án a Monitorul Oficialban megjelent a 175. számú "tanügyi reform"-rendelet, mely államosította az egyházi iskolákat. A törvény szerint már első osztálytól kötelező a román nyelv tanulása. A kötelező elemi iskola hétosztályos, a gimnázium csak V-VII. osztály, a középiskola (szovjet mintára) VIII-X. osztály. A gyulafehérvári egyházmegyéből államosítanak: 12 óvodát, 173 elemit, 10 főgimnáziumot, 2 tanítóképzőt, 1 óvónőképzőt, 1 mezőgazdasági-, 1 ipariskolát, 17 nevelőintézetet, 2 árvaházat. Az erdélyi református egyházmegyétől 354 elemi iskolát, 14 középiskolát. A nagyváradi református egyházmegyétől 130 elemit, 3 gimnáziumot. A magyar evangélikusok hét felekezeti iskoláját államosítják: Brassó, Csernátfalu, Hosszúfalu-Alszeg, Hosszúfalu-Felszeg, Szakadát, Kolozsvár és Nagyvárad iskoláit. A temesvári, szatmár-váradi, gyulafehérvári római katolikus egyházmegyéknek összesen 468; a kolozsvári és nagyváradi református egyházmegyéknek 531; az unitáriusoknak 34 oktatási intézményét államosították. Az eddigi 134 magyar elméleti líceumból csak 19 maradt meg. (Szeptemberben hármat visszaadnak.) Sok helyről eltűnik az elméleti középfokú oktatás. Például: Máramarosszigetről, Gyulafehérvárról, Nagykárolyból, Nagyszalontáról. A volt humán-gimnáziumok egy részéből szakközépiskolák lesznek. Például: a nagyszalontai Arany János Gimnázium helyén mezőgazdasági szaklíceum nyílik - magyar tagozattal, Nagybányán vegyipari líceum nyílik.

*

Iskoláink sorsfordító pillanatban

Az első világháborút követően, az akkori államvezetés rendelkezése értelmében, megszüntették a magyar nyelvű oktatást az állami iskolákban. Az anyanyelvi oktatásunk fellegvárai az egyházak által nehéz anyagi körülmények között fenntartott iskolák lettek. Ezek az oktatási intézmények nem élvezhették az állam semmiféle támogatását.

Négyfaluban a csernátfalusi és hosszúfalusi evangélikus, a türkösi római katolikus, valamint a helybeli református egyháznak sikerült egy-egy négyosztályos elemi iskolát felekezeti iskolaként működtetnie. A tanítók az egyházközségek által folyósított, az állami tanítói fizetésnél jóval kisebb, szerény bérezés mellett is hivatásukat, áldásos oktatói-nevelő munkájukat példát mutató lelkiismeretességgel teljesítették.

Alázattal kell emlékeznünk azokra, akik munkásságuk egészét itt végezték: Herszényi Andornéra, Simon Annára, Kanabé Gyárfásra, Gáspár Gyulára, Veress Benedekre és másokra.

Tanítványaik a negyedik elemi elvégzése után a hosszúfalusi román nyelvű gazdasági iskolában fejezték be az akkori kötelező hétosztályos elemit.

A második világháborút követően minden községben I–VII. osztályos önálló magyar nyel-vű elemi iskola létesült. Felekezeti iskoláink azonban már csak rövid ideig működhettek, az 1948-as tanügyi reformmal valamennyit államosították.

A négyfalusi felekezeti iskolák államosítását az akkori Brassói Magyar Tankerületi Főigazga-tóság körzeti tanfelügyelője, Fúró Gyula irá-nyította. Az iskolák igazgatói – Tóthpál István (Csernátfalu), Miklós Sándor, Palló Jenő (Hosszúfalu), Máté Ferenc (református) és Péter Ernő (római katolikus) helyett (mivel Kolozsváron karnagyképző tanfolyamon vett részt) Simon András bácsfalusi állami iskolai igazga-tó –, mint megbízottak a helyi bírók – Bacsi Mihály (Türkös), Bálint János (Csernátfalu), Bálint János (hosszúfalusi albíró) – és a párttitkárok bevonásával alakított bizottság a megszabott nap reggelén közölte az államosítási rendelkezést az iskolát fenntartó egyházi hatósággal (lelkész és gondnok), s azok jelenlétében, az iskola ingó és ingatlan vagyonának felleltározásával történt meg annak államosítása.

A felvett jegyzőkönyv egy-egy példányát az iskolát fenntartó egyházközséghez, a Tankerületi Főigazgatósághoz és a polgári község elöljáróságához továbbította az államosítási bizottság.

Az államosítás egyik ismert epizódja a türkösi római katolikus elemi iskolához kötődik.

Az iskolaépületben volt a kántortanítói lakás is, a mellékhelyiségekben pedig az egyházközség több ingóságát tárolták. Péter Ernő távollétében az államosítással megbízott Simon András jól ismerve a kis iskola áldásos munkásságát és az akkori helyzetet, az államosítást megelőző este értesítette Szigeti Lajos egyházközségi gondnokot, minek következtében a másnap reggeli államosítás alkalmával csak az iskola épülete és levéltári leltára kerültek államosításra.

Az államosítással megszűnt a keresztényi szellemben folyó erkölcsi oktatás. Az itt végzett nevelői munka visszaállítása időszerű feladat, s megvalósításáért, a számtalan akadályozó körülmény ellenére is, megalkuvást nem tűrve, mindannyiunknak küzdenünk kell.

Simon András

Hétfalusi magyar osztályok a 2001/2001-es tanévben

• ⁴: 1 magyar román tagozatra iratkozott be, többen Négyfaluba mentek.
• ⁵: Összevont I.-III., II.-IV. osztályok működnek.

Hétfalusi magyar pedagógusok a 2002/2003-as tanévben

Hétfalu magyar iskolájában és tagozatain tanító pedagógusok a 2002-2003-as tanévben:

Pürkerec: Boczidai Lilla I-III. oszt., Szitás Annamária II-IV. oszt.

Zajzon: Nika Ágnes óvónő, Papp Magda I-II. oszt., Zágoni Bíró Ákos III-IV. oszt., Barkó Aranka (fizika, kémia), Bartha Judit (magyar, drámapedagógia), Benedek Andir Erzsébet (angol), Geczi Bandi Ilonka (matematika, testnevelés), Ghita Vali (román, latin), Koszta István (biológia), Mátyás Vilma (francia, hittan), Székely Katalin (történelem, földrajz)

Tatrang: Kajcsa Ilona óvónő, Beschea Ilona II. oszt., Székely Melinda III-IV. oszt., Barkó Aranka (fizika, kémia), Coc Sorin (testnevelés), Deák Ibolya (német), Goghie Elena (angol), Koszta Ilona (ének, rajz), Koszta István (biológia), Krizbai Melinda (történelem, polgári nevelés), Mikes Jakab Csaba (matematika), Nagy Ilona (magyar), Popoiu Mihaela (román, latin), Székely Katalin (földrajz)

George Moroianu Líceum, Hosszúfalu: Miklós Izabella óvónő, Szabó Ibolya I. oszt., Vitos Ilona II. oszt., Pajor Réka III. oszt., Köpe Ilona IV. oszt., Aliz Gabriella (hittan, történelem, polgári nevelés), Benedek Anna (magyar), Bogyor Ildikó (matematika), Farkas Erika (biológia), Fülöp Mónika (földrajz), Gyerkó András (zene), Kristály László (angol), Lőrincz Olga (technológia), Merlau Minerva (rajz), Nyáguly Olga (fizika, kémia), Stoicescu Traian (testnevelés), Szakács Melinda (német), Tóth Ilona (román)

1-es számú általános iskola, Bácsfalu: Adorjáni Klára óvónő, Kovács Annamária I. oszt., Kovács Izabella II. oszt., Füzi Edit III. oszt., Kedves Réka IV. oszt., Buna Enikő (hittan, történelem, földrajz), Dopovecz Roxana (technológia), Ghimpeteanu Éva (zene, rajz), Kádár Edit (magyar), Mackós Tünde (angol, német), Pricopie Eugen (testnevelés), Szén Jolán (kémia, fizika), Tomos Izabella (matematika), Tóthpál Irén (román, latin), Veres Partin Ida (biológia)

Zajzoni Rab István Középiskola: Fülöp Viola óvónő, Csáka Mária I. oszt., Ádám Hajnalka II. oszt., Czimbor Magdolna III. oszt., Benedek Káplár Ildikó / Csórik Irénke IV. oszt., Barabás Emike (fizika), Bálint Ibolya (furulya), Beldea Camelia (román), Buna Enikő (hittan), Farkas Attila (társadalomtudományok), Farkas Erika (biológia), Fóris Ildikó (angol, magyar), Gyerkó András (zene), Hochbauer Éva (fizika), Hochbauer Gyula (magyar, honismeret), Jakab Kinga (német, román), Kiss Budai Gábor (informatika), Kovács Előd (testnevelés), Kovács Enikő (román, latin), Mihály Sára (történelem), Miklós Melinda (matematika), Nagy János (történelem, polgári nevelés), Papp Árpád (matematika), Péter Ilona (földrajz), Regman Zsuzsanna (földrajz), Simon Enikő (magyar, német), Szabó Éva (technológia), Székely Aliz (matematika, informatika), Szén Ibolya (faipari szaktantárgyak), Szén Jolán (kémia), Török Beatrix (angol, világirodalom), Török László (egyháztörténelem, dogmatika-etika, egyházi zene)

Négyfaluban, 2003-ban

• Óvodák: 8
• Álatalános iskolák: 6 (magyar: 3)
• Középiskolák: 4 (magyar 1)
• Óvodások: 623
• Általános iskolások: 3524
• I-IV. osztályosok: 1575
• V-VIII. osztályosok: 1949
• Középiskolások: 1016
• Inasiskolások, ipari tanulók: 546
• Posztliceális képzésben résztvevők: 65
• Óvodai pedagógusok: 35
• Általános iskolai oktatók: 255
• Tanítók: 80
• Általános iskolai tanárok: 175
• Középiskolai pedagógusok: 115
• Osztálytermek: 168
• Iakolai laboratóriumok: 19
• Műhelyek: 19

Kopjafa a hétfalusi iskolák emlékére -
a Zajzoni Rab István Középiskola udvarában

A 90 évvel ezelőtti négyfalusi "pedagógus szövetség" jegyzőkönyveiből

A hospitálás "ne legyen kötelező, hanem csak szabályszerűen mégis engedtessék meg az, hogy azon tanító, tanítónő vagy óvónő, ki hospitálni óhajt (…) előleges szabályszerű bejelentéssel hospitálhasson. De a hospitálás alatt szerzett tapasztalatokat, esetleg észrevételeket a hospitáló sem a tantestületi gyűléseken, sem bárhol kritika tárgyául nem teheti, hanem mint egyénileg szerzett tapasztalatot vagy észrevételt magának megtartja. Ezután Sára András óbrassói ig. tanító fejtegette a közös értekezleteknek az üdvös voltát, melyben ő mint a brassói körzetnek elnöke az erők igazi tömörülését látja. Különösen utal a pedagógia, a közgazdaság terén és a társadalomban elérhető eredményekre és sikerekre a tömörítés által. Hangoztatta a barcasági magyar gazdasági egyesület megalakulását, épp azért arra kéri a jelenlevőket, hogy a korosabb ig. tanítók közül azt válasszák elnöknek, ki ez ideig is a vármegye gazdasági érdekéért sokat fáradozott." (1910. május 25.)

"Elnök a közgyűlés tudomására adja, hogy Mikes Mihály pürkereci ig. tanító ama kívánságának adott kifejezést, hogy a négyfalusi tanítótestületek közös értekezlete által készítendő egységes tananyagbeosztás kidolgozásában - mivel az helyi viszonyaiknak teljesen megfelelő lenne -, a háromfalusi tanítótestületek is részt vegyenek. (…) Elnök felhívja az értekezletet, hogy az öt iskola tanulmányi eredményét folyó tanévre vonatkozólag egyeztesse. Az igazgatók osztályonként és tárgyanként felolvassák az osztálytanítók által készített kimutatást. (…) A tankönyvek különfélesége miatt az egyeztetés jelenleg nem elég eredményes. Igazi haszna akkor fog érezhető lenni, mikor tananyag és tankönyv tekintetében a tanítótestületek végleg megegyezhetnek. (…) Buda Mihály (…) ismerteti az ifjúsági egyesületek munkatervét. Felolvasásának általános jelentőségű pontjai : hogy az ifjúság hetenként csak egyszer, vasárnap délután éspedig a nappali órákban jöjjön össze, a színdarabok betanítása és előadása, mint teljesen értéktelen, maradjon el, a tanítóság s az ifjúsági egyesületek jól felfogott érdeke kívánja, hogy az egyesület elnöke az iskola igazgatója, vagy valamelyik tanítója legyen, végül a munkaidő december elején kezdődik s tart március végéig." (1910. november 18.)

"Gaudi András a Hétfalusi Tanítói kör alelnöke bejelenti, miszerint a hosszúfalusi református egyházközség megkereste, hogy amennyiben az erdélyi református püspök úrnál egyházlátogatása alkalmából tiszteletét kívánja tenni, azt bejelenteni szíveskedjék. De mivel a Hétfalusi Tanítói Körnek az idő rövidsége miatt ezt tudomására nem hozhatja, a közös értekezletnek jelenti be. A közgyűlés kimondja, hogy dr. Kenessey Béla ref. püspök úrnál a hosszúfalusi ref. egyházközségnél való látogatásakor tiszteletét teszi. Egyben felhívja a tagokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt. A küldöttség vezetésére Kocsis János egyesületi elnök lett felkérve." (1911. szeptember 15.)

"A közgyűlés az osztálytanítók bejelentései alapján megállapította, hogy az egyes iskolák a tantervben előírt anyagot feldolgozták, kivéve a csernátfalusi és a hosszúfalu-fűrészmezői iskolákat. Előbbi helyen a tanítás a gyermekek közt fellépett járványos betegség miatt huzamosabb ideig szünetelt, míg utóbbi iskolánál két tanító betegség folytán való szabadságolása miatt nem volt feldolgozható a tananyagbeosztásban az időre felvett anyag. Igazgatók a szegénytanulóknak a Hétfalusi Nőegyesület által való segélyezésére vonatkozó jelentéseiket teszik meg, mely szerint a bácsfalusi, türkösi és hosszúfalusi iskoláknál 8-8 tanuló és 2-2 óvodás gyermek, a csenátfalusi iskolánál 1o tanuló és 2 óvodás gyermek s végül a fűrészmezei iskolánál 8 tanuló és 3 óvodás gyermek lett előterjesztve segélyezés végett. (…) Ezek után Buda Mihály tartotta meg előadását, az első osztályban való szemléleti rajztanításról. Előadó az I osztály tanítója elé állítja azt a helyes menetet, melyen neki haladnia kell, ugyanekkor bemutatja az általa papírból kivágott szemléltető eszközöket, melyek a rajz oktatását a lehetőségig megkönnyítik." (1911. november 17.)

"Mivel újabban a helybeli nagyobb kereskedések csekély, úgyszólván potom árért árusítanak flóbert pisztolyokat úgy, hogy a fegyverrel bánni nem tudó gyermekek is egymásután szerzik azokat meg s lődöznek velük úton-útfélen, s mivel emiatt az utcai járókelők biztonsága állandóan veszélyeztetve van : a közös értekezlet elnöksége által kerestessenek meg mindazon hatóságok, melyeknek beleszólásuk van ezen ügy rendezésébe, abból a célból, hogy a kereskedők éretlen gyermekeknek flóbert pisztolyokat ne árusítsanak. (…)" (1912. március 29.)

A bácsfalusi áll. iskola igazgatótanítója jelenti, hogy a beiratkozott tankötelesek száma 176 (…).

A türkösi állami iskola igazgatója jelentése szerint ez ideig beiratkozott 219 tanuló.

A csernátfalusi áll. iskolában a beírt tanulók száma250.

A hosszúfalu-alszegi iskola igazgatója bejelenti hogy a növendékek száma 259.

A hosszúfalu fűrészmezői iskolába beiratkozott 150 növendék. (1912. szeptember 30.)

A gazdasági ismétlő iskolába beiratkozott összesen 286 növendék éspedig:

Hosszúfaluból 106

Csernátfaluból 61

Türkösből 53

Bácsfaluból 66

(1913. szeptember 30.)