Előszó
Az ország legdélkeletibb
sarkában, a fővárostól
700 km-re fekvő "végvár",
Hétfalu, igencsak távol esett a
politikai események forgatagától,
s így a magas rangú köztisztségviselők
sem tisztelték meg túl gyakran jelenlétükkel,
és ezek a látogatások is
inkább kulturális, semmint politikai
jelentőséggel bírtak. Megjegyzendő
azonban, hogy a közelünkben fekvő
nagyváros, Brassó, sem büszkélkedhet
sokkal több miniszterlátogatással.
Ha eseményszerűen
kívánnánk felsorolni a miniszterlátogatásokat,
a következő rövid eseménynaptárt
tudnánk összeállítani:
- 1869. szeptember 29-én báró
Eötvös József kultuszminiszter
meglátogatja a bácsfalusi iskolát.
- 1880. augusztus 30-án Trefort Ágoston
vallás- és közoktatásügyi
miniszter meglátogatja a hosszúfalusi
állami felső nép- és
faragóiskolát.
- 1900. november 4-én Molnár
Viktor vallás- és közoktatási
miniszteri tanácsos, államtitkár
részt vesz a hosszúfalusi polgári
fiú- és leányiskola avatási
ünnepségén.
- 2000. február 21. Dr. Dávid
Ibolya igazságügyi miniszter
meglátogatja a Barcasági Néprajzi
Szemle kiállítását.
- 2000. június 12. Dr. Dávid
Ibolya igazságügyi miniszter
meglátogatja az épülő
hosszúfalusi Apor Vilmos katolikus
templomot.
- 2001. augusztus 11-én Dr. Dávid
Ibolya millenniumi zászlót
ad át Hétfalu magyar közösségének.
Mindegyik látogatás Hétfalu
történetének egy-egy sajátos
színfoltja, hisz azontúl, hogy a
közösség ünnepi pompával
próbálta emlékezetessé
tenni ezeket az alkalmakat, egy-egy ilyen látogatás
konkrét előmenetelt is jelentett a
falvak életében: emléktáblákat
avattak, iskolatermeket szenteltek, templomok
építését segítették.
Báró
Eötvös József
- Báró Eötvös
József -
Vásáros-naményi
báró Eötvös József
(Buda. 1813. szeptember 3. - Pest. 1871. február
2.) író, költő, államférfi.
A magyar kritikai realizmus első nagy alakja.
Iskoláit Budán végezte
el, 1826 - 31 között bölcsészetet
és jogi előadásokat is hallgat.
Az országgyűlésen 1833-ban
ügyvédi vizsgát tett, ezt követően
Fejér megye aljegyzője, majd a budai
udvari kamara fogalmazója. 1837-ben az
eperjesi kerületi tábla közbírája.
Ezt követően nem vállal több
köztisztséget, visszavonul a sályi
családi birtokra és csak az irodalomnak
szenteli életét. Három évvel
később házasodik (felesége:
Rosty Ágnes). 1845-ben, politikai programjának
szépirodalmi vetületeként jelenik
meg a magyar kritikai realizmus egyik legnagyobb
műve, A falu jegyzője, e centralista
szemléletű vádirat a megyerendszer,
a feudalizmus bástyái ellen.
A Magyar Tudományos Akadémiának
hamarosan először levelező, majd
tiszteletbeli, végül rendes tagja
lesz. Alelnökké, majd elnökké
választják.
A Batthyány kormányban
elvállalja a vallás- és oktatásügyi
tárca vezetését, de Lamberg
Ferenc 1848. szeptember 29-i megölését
követően Bécsben élő
családjához költözik.
Továbbutazik Münchenbe és csak
az 1853-as amnesztiarendelet hatására
költözik vissza Magyarországra,
ahol a főrendiház tagja lesz. 1867-ben
ismét kultuszminiszter lesz, neki köszönhető
az első valóban modern iskolarendszer
kiépítése. A reformot követően
törvény kötelezett minden magyarországi
szülőt - pénzbüntetés
terhe alatt - arra, hogy gyermekeit hatéves
korukban beírassa az iskolába, és
12 éves korukig iskolába járassa.
De nemcsak télidőben, amikor nem tudják
őket a ház körüli és
mezei munkákban igénybe venni, hanem
a teljes tanévben, minden hétköznapon
ott kell lenniük a gyerekeknek az iskolában.
1868-tól kezdve iskolakötelezettség
lett Magyarországon. Mindebből az
is következett, hogy a törvény
előírása szerint tovább
kellett fejleszteni a már régóta
fontos feladatot teljesítő falusi
és városi kisiskolákat. A
korábbi három-, négy-,
öt osztályos kisiskolákat -
a hat éven át tartó iskolakötelezettségnek
megfelelően - át kellett alakítani
hatosztályos elemi népiskolává.
Így nevezte el ugyanis a törvény
az új iskolatípust. A paragrafusok
pontosan megszabták mindegyik osztály
tananyagát, semmi lényeges különbséget
nem téve a falusi és a városi
elemi népiskolák növendékeinek
tanulnivalója között.
A korábbi állapotokhoz
képest újszerű volt a törvénynek
az a követelménye, hogy a városokban
és a nagyobb településeken
az elemi népiskola mind a hat osztályának
külön tanítója legyen,
a kisebb helyeken kevesebb tanítóból
is állhat a tantestület. A falusi
elemi népiskolákban viszont továbbra
is elegendő lesz egyetlen tanító
mind a hat osztály tanítására.
Ezekben a falusi osztatlan iskolákban
egyetlen tanteremben ült az összes
tanuló, s míg az egyik órában
az egyik osztályba tartozó gyerekeknek
magyarázott valamilyen tananyagrészt
a tanító, vagy éppen feleltette
őket, addig a többiek csendben a saját
osztályuk tantervének megfelelően
az írásbeli feladataikat készítették,
számtanpéldákat oldottak
meg, vagy magukban az olvasást gyakorolták.
A következő órában
egy másik osztály tananyagcsoportjával
foglalkozott a tanító, de a többieknek
is mindig megvolt a maguk tervszerű munkája.
Báró Eötvös
József 1869. szeptember 29-én
látogatta meg a bácsfalusi iskolát.
Az iskola bejárata fölött 1862-ben
elhelyezett tábla ("Halld meg magyar
nemzet! Mely nép buzgón ápolja
tanodáit nem nyomorog, hanem él
és élni fog üdvére földi
és égi honának.")
mellé - a bejárat jobboldalára
- a jeles író és politikus
látogatásának emlékére
egy új márványtábla
került a következő felirattal:
"Hazánk tanügye dicső
reformátora B. Eötvös József
Hétfaluban jártának emlékére
a bácsfalusi magyarok által 1869.
szeptember 29."
Eötvös József ekkori
látogatásának sokat köszönhet
a hétfalusi magyar nyelvű oktatás,
hisz az ő, szükségleteket felmérő
és megértő támogatása
is kellett a két év múlva
induló faragászati iskolához,
és a látogatás hozzájárult
ahhoz is, hogy rövid időn belül,
1873-ig valamennyi iskolánk községi
jellegűvé vált.
- A bácsfalusi iskola
-
A bácsfalusi Gósuly István (92 éves) egy igen
kedves történetre emlékszik vissza, mely édesapjával
és Báró Eötvös József látogatásával kapcsolatos:
"1869-ben két kiváló tanulója volt a bácsfalusi
iskolának: Gósuly György és egy Pünkösdi nevezetű.
A mai tornateremben volt berendezve egy nagy osztály
a tanulók számára. Amikor báró Eötvös József meglátogatta
az iskolát, egy szép és értékes könyvet tett le
a katedrára: »Ez a könyv azé lesz, aki megérdemli!«.
Pünkösdi mindjárt felugrott: »A könyv az enyém!«.
A kultuszminiszter kikérdezte Pünkösdit, majd
Gósulyt is. Megfogta a könyvet és Gósuly vállára
tette a kezét: »Ez a könyv a tiéd! Fiam, belőled
egyedül király nem lehet ebben az országban, bármi
más igen.« Sajnos, a szegény szülők nem
tudták tovább tanítani Gósulyt, tehetsége és tudása
kárba ment..."
Trefort
Ágoston
- Trefort Ágoston -
Trefort Ágoston (Homonna,
1817. február 7. - Budapest, 1888. augusztus
27.) publicista, államférfi. Jogi
tanulmányainak befejezése után
hosszú tanulmányutakat tett Nyugat-Európában,
majd az állam és a közösség
szolgálatába lépett. Reformeszméit
először társadalmi és
publicisztikai téren kívánta
megvalósítani, különösen
a bank- és vasútügy, valamint
a városok fejlesztésének
érdekében. Közgazdasági
tanulmányaiért a Magyar Tudományos
Akadémia már 1841-ben tagjául
választotta. 1848-ban, az új minisztériumok
megalakulásakor Klauzál földművelés-,
ipar- és kereskedelemügyi miniszter
mellett államtitkár. A szabadságharc
leverésekor báró Eötvös
Józseffel külföldre megy, ahonnan
1850-ben tér vissza. 1861-ben Békés
vármegye alispánjává
választják, 1862-től országgyűlési
képviselő, a Deák-párt
egyik tekintélyes tagja lett. 1872-ben
vallás- és közoktatásügyi
miniszternek választják, s maradt
egészen haláláig. Az ő
nevéhez fűződik a középiskolák
reformja, a magyar nyelv kötelező tanításának
törvénybe iktatása, a budapesti
egyetem, a műegyetem nagyszabású
építkezéseinek megindítása,
a kolozsvári egyetem fejlesztése.
 |
- A hosszúfalusi állami
felső nép- és faragóiskola,
majd a polgári fiú- és leányiskola
épülete -
Trefort Ágoston 1880.
augusztus 30-án látogatta meg a
hosszúfalusi állami felső nép-
és faragóiskolát, amely 1871-ben
nyitotta meg kapuit. A minisztert az iskola udvarán,
az odasereglő tömeg nevében Henter
Gábor szolgabíró üdvözölte.
A csángó népviseletbe öltözött
lányok, kiknek nagy többsége
a hétfalusi óvónőkből
állt, szép műsort mutattak
be. A faragóterem éppen építés
alatt volt, a miniszter midőn arról
értesült, hogy az építés
pénzhiány miatt késik, rögtön
intézkedett a szükséges összeg
megteremtéséről, és
mintegy 2000 forintot utaltatott át iskolaépítésre
és felszerelésre.
Megjegyzendő, hogy kaposi
Molnár Viktor hosszúfalusi evangélikus
lelkész és állami iskolai
gondnoksági elnök fölkérte
a minisztert, hogy hallgassa meg a tízfalusi
evangélikusok kérését.
A beszélgetésre Kupcsay János
faragászati tanár lakásán
kerül sor, ahová a minisztert Koós
Ferenc tanfelügyelő kísérte
el, a tízfalusiakat pedig kaposi Molnár
Viktor és Borcsa Mihály bácsfalusi
evangélikus lelkész képviselték.
Molnár Viktor néhány szóban
előadta a csángó-magyar esperesség
ügyét, hangsúlyozva, hogy el
kell szakadniuk a szász evangélikus
esperességtől. Hat év múlva
Trefort megengedte a Tisza-kerületi evangélikus
superintendentiához való csatlakozást.
Koós Ferenc brassói
tanfelügyelő így emlékszik
vissza a látogatásra: "Korán
reggel mentünk ki Hosszúfaluba a faragóiskola
megtekintésére, melynek udvarán
a csángó ruhába öltözött
sok szép leány hatalmas éljenzésben
tört ki, midőn a jó öregurat
megpillantotta. Trefort a sorban álló
leányok között megpillantott
egy igen szép arcú leányt,
s hozzálépve megkérdezte
tőle: 'Maguk ugye mind csángó
leányok?', s megsimogatta a szép
leány arcát, aki hangosan azt felelte:
'Csángók vagyunk kegyelmes uram!';
'Szépek, valóban szépek',
mondá Trefort, mi pedig a háta mögött
mosolyogtunk. Henter Gábor, azon állami
iskola gondnokságának elnöke
és főszolgabíró, azt
a tréfát követte el, hogy néhány
iparosnak szebb leányait csángóruhába
öltöztette. A Trefort által megszólított
leány, Perényi Júlia is ezek
közé tartozott, s ezért mosolyogtunk
az öreg háta mögött. A hosszúfalusi
állami iskola javítására
kétezer forint kiutalását
helyezte kilátásba. Néhai
Molnár Viktor hosszúfalusi ág.
ev. lelkész ott az udvaron kérte
meg Trefortot, hogy kihallgatást adna neki
és paptársainak. 'Csak röviden,
uraim, mert sietnem kell, hogy még ma délelőtt
Sepsiszentgyörgyre érkezhessünk.'
Felmentünk Kupcsay János faragó-tanár
szállására. Molnár
tiszteletes arra kérte a miniszter urat,
engedné meg, hogy a csángó
egyházak a szász esperességből
kiválhassanak és valamelyik magyarhoni
ág. ev. püspökséghez csatlakozhassanak.
'Nem tehetem, felelé Trefort, mert akkor
a felvidéki tótok is azt kérnék,
hogy valamelyik csehországi püspökséghez
csatlakozhassanak.'; 'De kegyelmes uram, ha még
így maradunk, megesznek bennünket
a szászok, kik ’48-ban nyakunkra
hozták a muszkákat, s kik erre ma
is készek lennének', mondá
egy tüzesvérű csángó
pap. 'Na, na, ez már túlzás',
jegyezte meg Trefort. Felpattant, leszaladt a
lépcsőn, s mi is utána. Néhány
perc múlva a hosszúfalusi görög
keleti népiskola előtt állottunk
meg. Az igazgató néhai Petri János
magyarul akarta üdvözölni a minisztert,
de belesült, s Trefort tréfásan
mondá, hogy 'Jól van, jól;
de jövőre tanuljon meg jobban magyarul'
Megtekintette a 4 osztályt, melyek gyúrva
voltak. Onnan Prázsmárra siettünk.
A község végén a román
lelkész mondott ékes üdvözlőbeszédet,
melyre Trefort ilyenformán válaszolt:
'Sajnálom, hogy nem tudom, s nem értem
a szép román nyelvet, de a tiszteletes
úr megtanulhatna magyarul. Magyarországon
mindenkinek tudnia kell magyarul!'
Prázsmáron a község
az ág. ev. papnál nagyszerű
villásreggelivel várta a minisztert
és útitársait, ami nagyon
jól fogott, mert reggel korán ittuk
meg a tejeskávét, s mikor Prázsmárra
érkeztünk, már délelőtt
11 óra volt. Katonásan folyt le
a villásreggeli, csak két pohárköszöntő
volt. Egyikkel a lelkész üdvözölte
Trefortot szívélyesen, másikat
Trefort mondta a községre és
annak derék lelkészére, mindketten
németül."
Kaposi
Molnár Viktor
- Kaposi Molnár Viktor
-
Kaposi Molnár Viktor
Hosszúfaluban született, 1859. augusztus
9-én. Vallás- és közoktatási
miniszteri tanácsos, államtitkár.
Jogi tanulmányait Kolozsvárott és
Budapesten végezte. 1882-ben a vallás-
és közoktatási minisztériumba
lépett, ahol fokozatosan emelkedve 1905-ben
államtitkárrá nevezik ki.
1912-ben nyugalomba vonul.
1899-ben létrehozza és
vezeti, mint elnök az Uránia
magyar tudományos színházat
és tudományos egyesületet.
Meghonosítja a munkásgimnáziumok
intézményét. Megindítja
és irányítja, mint főszerkesztő
a tudományok népszerűsítését
szolgáló Uránia folyóiratot.
Megalapítja az Uránia műkereskedést.
Egyházmegyei felügyelő, a Nemzeti
Szalon alelnöke. A magyar Paedagogiai Társaság,
a Magyar Földrajzi Társaság
valamint a londoni Society of Arts tiszteletbeli
tagjává választja.
Molnár Viktor a hosszúfalusi
polgári fiú- és leányiskola
teljesen felújított épületének
avatóünnepségére érkezett
miniszteri küldöttként Hétfaluba,
1900. november 4-én. Hosszúfalusi
küldöttség ment eléje
Brassóba és Gíró János
gyönyörű négyesfogatán,
számtalan kocsitól és szekértől
kísérve, a tanítók
fekete magyarruhás lovasbandériuma
mellett utazott Hosszúfaluba. A rendezvény
igazi fénypontot jelentett Hétfalu
művelődési életében.
Dr.
Dávid Ibolya
- Dr. Dávid Ibolya-
Dávid Ibolya 1954.
augusztus 12-én született Baján.
Az általános és középiskolát
szülővárosában végezte,
1972-ben érettségizett a Tóth
Kálmán Gimnáziumban. 1975-től
a Pécsi Tudományegyetem Állam-
és Jogtudományi Karának hallgatója,
1981-ben szerzett jogi oklevelet. A Szekszárdi
Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltjeként
került Tamásiba. 1985-től, miután
letette az ügyvédi szakvizsgát,
a Tamási Ügyvédi Munkaközösség
ügyvédje. 1990. július 15-től
főállású képviselő,
ügyvédi tevékenységét
szünetelteti. 1989. január óta
tagja a Magyar Demokrata Fórumnak. Az 1990.
évi országgyűlési választások
második fordulójában Tolna
megye 5. sz., Tamási központú
választókerületében
képviselővé választották.
1996. tavaszától a
Magyar Demokrata Fórum elnökségi
tagja, majd a párt elnöke lesz.
- A négyfalusi Zajzoni Rab
István Középiskola -
Dávid Ibolya 2000.
év folyamán kétszer látogatta
meg Hétfalut. Látogatásai
során megtekintette a Barcasági
Néprajzi Szemle Zajzoni Rab István
Középiskolában rendezett kiállítását;
az 1848-49-es szabadságharc csángó
hőseinek emlékére 1891-ben
felállított honvédemléket,
amely egykor Csernátfalu főterén
állt, ma pedig a hosszúfalu-alszegi
evangélikus temetőben található;
a most épülő Boldog Apor Vilmos
hosszúfalusi katolikus templomot; meglátogatta
Háromfalut, ahová csángó-magyar
nagyapja révén családi szálak
is fűzik.
2001. augusztus 11-én Dr.
Dávid Ibolya millenniumi emlékzászlót
adott át Hétfalunak. Az ünnepség
első része, a zászlóátadás
és szavalóest, dalárda, a
hosszúfalu-alszegi evangélikus templomban,
az ünnepség második része,
a millenniumi emlékplakett és a
boricatánc, a hosszúfalusi római
katolikus épülő templomban zajlott
le. Ezt követte a tatrangi díszvacsora.
- Az épülő hosszúfalusi
Boldog Apor Vilmos
római katolikus templom -
Miniszterlátogatások
képekben
|
Dr. Dávid Ibolya látogatása,
2000 |
|
