A Négyfalut meglátogató gyulafehérvári
római katolikus érseket ezzel a munkával köszönti
Hétfalu Magyar Művelődési Társasága - 1994.

Előszó

Vajon milyen lehetett Johannes Honterus vizitációja a hétfalusi magyar egyházközségekben 1554-ben? És milyen élményeket gyűjthetett a türkösi plébániát 1754-ben meglátogató Sztojka erdélyi római katolikus püspök? Mit jelentett a hétfalusi evangélikus magyaroknak egy püspöklátogatás abban az időben, amikor még a berethalmi szász püspökség fennhatósága alá tartoztak?

Nem ezekre a kérdésekre válaszolunk most, hanem csak a hétfalusi püspöklátogatásokat veszük adatszerűen számba a hétfalusi egyházközségek irattárában őrzött írások alapján, valamint e püspöklátogatások jegyzőkönyveiből válogatunk jellemző részleteket azzal a szándékkal is, hogy olvasónk hasonlítsa össze ezen vizitációk hangulatát azokéval, amelyeken önmaga is részt vett.

Mindenik püspöklátogatás Hétfalu történetének egy-egy sajátos színfoltja, mely nem csak azért jelentős, mert ilyenkor a közösség hittel telítődött, hanem azért is, mert ünnepi pompával próbálta emlékezetessé tenni ezeket az alkalmakat úgy, hogy az élményszerűség a vallásos tartalmat is elmélyítse és tartósítsa a lélekben. Ilyenkor feloldódtak a különböző felekezetüek közti határok is.

Valamennyi 1886 és 1918 közötti püspöklátogatás a hit ünnepben kitörő komoly bizonyítéka volt.

Egy püspöklátogatás előkészületei

"Jelenti a főesperes, hogy Rombauer Emil egyházmegyei pénztárnok fölajánlotta az összes egyházak számára a papírt, amely a látogatási jegyzőkönyvhöz szükséges leend.

A látogatás személyzetének tiszteletdíja az egyes egyházakban legalábbis a következő összegekben állapítandó meg u.m.: a püspöknek 2, a kerületi jegyzőnek 1, a főesperesnek 1 cs. kir. arany, a dekánusnak 3 frt.

A főtisztelendő püspök úr és kíséretének ellátására 25 forintnál többet egy egyházközség se költsön.

A főesperes gondoskodjék arról, hogy főtisztelendő püspök úr érkezésekor Brassó megye határán az esperesség nevében egy 3 tagú bizottság által üdvözöltessék, melynek vezetőjévé az egyházmegyei felügyelő, esetleg annak helyettese nevezetik ki.

A brassói indóháznál főtisztelendő püspök úr és kísérete az esperesség nevében üdvözöltessék, megkívántatván az egyes egyházaktól, hogy ezen alkalommal magukat minél számosabb küldöttség által képviseltessék. Az érkezés napján d. u. 2 órakor a látogatás tiszteletére Brassóban díszebéd rendeztessék.

A látogatás reggelivel való ellátás után mindig az az egyház szállítja a következő egyházba, melyben a látogatás végeztetett. Ez a továbbszállítás a látogatás napja után következő reggelen olyanképpen történik, hogy a főtisztelendő püspök úr kísérete a következő egyházba reggeli 7 1/2 órakor megérkezhessék, minek következtében főtisztelendő püspök úr és kísérete fogadására az illető napokon reggeli 7 1/2 órakor minden egyház készen legyen."

A szemet-lelket gyönyörködtető ünnep

"A püspök úr Hosszúfalu-alszegéről, hol június 3-án az egyházlátogatást teljesítette, a rákövetkező két napon pedig, nyolc napi szakadatlan és megfeszített egyházlátogatási munka után üdülésre, illetve felhalmozódott levelezésének elintézésére fordította volna, június 6-án reggeli 8 óra tájban indult el négylovas díszfogaton, zászlókat lobogtató lovasok előlovaglása mellett a fűrészmezei egyház határára, hol harsány éljeneket hangoztató, ünnepi díszben öltözött nagy és örvendező sokaság élén az egyház ezen alkalomra Budapestről lerándult felügyelője, Molnár Viktor vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazó tiszteletteljes szavakban fogata őt, ajánlva a barcasági gyülekezetek ezen legszerényebbikét főpásztori gondozó jó akaratában, mire püspök úr bíztató, gyülekezetet mindenkori jó akarata felől biztosító szavakban válaszolt. Innen ünnepélyes harangzúgás éspedig a keleti román egyház harangjainak az ev. Egyház harangjainak szava szintén belevegyült a zúgásba s szűnni nem akaró lelkes éljenezés közt vonult a menet az t kétfelén leásott zöld gallyak között a paplak elébe, hol díszes lombokkal s zászlókkal ékített diadalív várt a magas vendégre, mely diadalkapunak homlokzatán ezen üdvözlő szavak valának olvashatók: ISTEN HOZOTT! Túl a kapun az egyház véneitől környezve a lelkész várt, papi díszben lelkes üdvözlő szózattal főpásztorára, mint olyanra ki békét és áldást hoz e gyülekezetbe, mely üdvözlő szavakra a magas vendég atyai jósággal válaszolt.

Minekután erre a püspök úr a paplakon megszállott volna, csakhamar bevonult a lombfüzérekkel és koszorúkkal ékített imaházba s kezdetét vette az ünnepélyes egyházlátogatási istentiszteletet.

(...) Közvetlenül ezen isteni tisztelet után a szorosabb értelemben vett egyházlátogatás tartatott meg szintén a templomban éspedig a püspök úr elnöklete alatt.

Ezek után következett az Utasításokban foglalt kérdő pontok alapján az egyház által előkészített és hitelesített eredeti egyházlátogatási jegyzőkönyv felolvasása és pontonként való letárgyalása, mely az egyház múltjára és jelenére, külső és belső, anyagi, szellemi és erkölcsi állapotára vonatkozott.

(...) a jegyzőkönyv letárgyalása déli 12 órakor befejeztetvén, püspök úr kivonult az imateremből s az egyházi épületeket és temetőt tekintette meg.

A paplakon derült körben elköltött lelkes pohárköszöntésekkel, melyek elseje a helybéli lelkész által a főpásztorra mondatott el, fűszerezett ebéd után 2 órakor ismét bevonult püspök úr az imaterembe, az iskolai ifjúság vallás vizsgájának meghallgatására. (...)

Végül a püspök úr értékelte a látogatás alkalmával tapasztaltakat."

Ehhez mérhető volt főtisztelelendő Szász Domokos református püspök úr látogatása a hosszúfalusi református egyházközségben: elől két négyes fogat, utána több díszes fogat, majd falvanként Brassótól Hosszúfaluig az evangélikus lelkészek vendégüdvözlő tisztelgése.

A ceremónia után 110 vendégnek 7 fogásos díszebéd a Bartha Zsigmond féle nagyvendéglőben, amelyen Koós Ferenc nyugalmazott magyar királyi tanfelügyelő mondott szép püspököt köszöntő pohárköszöntőt.

Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári római katolikus püspök 1908 október 20-án volt bérmálni a türkösi római katolikus egyházközségben.

A főpásztori fogadás ügyesen történt, mint ő maga is megköszönt a szószékről. Mintegy 30 lovas a Malomdombig ment eléje. A község határánál Borcsa Bodolai János előtt épített díszkapunál , hol a hideg esős idő mellett is nagyon sokan várták a lutheránusok közül is, üdvözölte Kádár József gondnok. A továbbiakban a rendes körülmények között folytak le . 1-én délután 3 órakor indultunk Bodolára fényes kísérettel.

"Méltóságos gróf Mikes Zsigmond brassói főispán úr tüzes négyes fogata Zonda János főszolgabíró és László P.-vel, a Szent Ferenc rendiek római definitorával. Azután a püspöki négyes fehér lovak. Ő vele és említett főispán úrral. Messze megelőzött mindnyájunkat a díszes bandérium. Másnap reggel jó idő volt. Minden sikerült. Hála Istennek!"

(részlet a Csató Ferenc írta jegyzőkönyvből)

"Az 1912. évi május 17-én délután a hosszúfalu-alszegi evangélikus magyar egyházi híveinek szeme nagy örömmel párosult várakozással és vágyakozással tekintett Hosszúfalu-Fűrészmező felé, mert onnan várta a tiszai ág. h. ev. egyházkerület püspökét, főtisztelendő Geduly Henriket, szeretett főpásztorát.

A két közösséget elválasztó határvonalon állott a diadalkapu, mely maga köré gyűjté nemcsak az egyházi híveket, de a közösség más vallású lakóinak is nagy részét. Három óra után lovasok díszcsapata nyomában érkezett Hosszúfalu-Alszeg jelzett vonalához a püspököt hozó virágos vonat, nyomában a többi fogattal. Molnár Viktor egyházmegyei felügyelővel jött a főpásztor, kit Kemény Lajos egyházkerületi jegyző, Szórádai Lajos alesperes, Méthis András hosszúfalu-fűrészmezői egyházfelügyelő, Petrovics Pál hosszúfalú-fűrészmezei lelkész kísérte az utjára. Szívből jövő melegséggel üdvözli Grósz Frigyes hosszúfalú-alszegi egyházfelügyelő az egyházlátogató főpásztort, lelkesedett tűzzel elmondott beszéd keretében. Szívből – szívhez száll a lelkesedés, midőn a püspök szeretetet zengő szava csendül s a szíves fogattatásra szíve szerint adja a választ, s az örvendezőkre mondja az áldást. Lassú menetben, szép csángó viseletben öltözött ünneplő közönség kíséri az érkezőket a templomig, hol nagy tömegben áll, vár a község többi lakója, örege és fiatalja, szegénye és gazdagja, nem puszta kíváncsisággal csupán, de lelkes érdeklődés szülte örömmel is. Ez örömnek, lelkesedésnek, szeretetnek ad kifejezést a lelkész Nikodémusz Károly, ki ékes szavakkal, meghatott szívvel üdvözli a várva-várt püspököt, főpásztort, ki hivatva van az egyházba hozni és megszilárdítani az óhajtott békét, egyetértő szeretetet, a vérző sebekre vigaszt, gyűlölködésre kiengesztelést s ezek által boldogságot, áldást. E szép üdvözlésre, amint a szíve készti szólni, szól a püspök meghatva, szeretettel, szelídséggel, nagy jósággal és örömmel, reménykeltő visszhangként, már itt áldást hintve szét, s ... s aztán belép az úr házába, mely ünnepi díszbe áll s az elhalt harangszó után gyermeksereg, mint angyalkar lágy fuvalma édes éneke kél..., melyre hatalmas lendülettel Luther hazai riadója:

Erős Várunk Nekünk Az Isten a közönség ajkán vallásos lelkesedéssel zendül. A diadalmi ének 3. versénél jelenik meg az oltárnál a püspök méltóságos alakja szelíd szemekből sugárzó tekintettel, és megnyílik szólásra az ihletett ajka s mint lágyan folyó méz, folyik a beszéd... Zengi Luther diadalmi énekének szépséges erejét, mélységes gondolatait, melyek bíztatnak, lelkesítenek, vígasztalnak, erősítenek, a tiszta evangélikus hithez vezetnek, s ahol ez hatja át a szíveket, ott a béke és boldogság mosolygó angyala áll. Elmerül az egyház múltjában, a az ő fájó érzéseivel együtt viszi a lelkeket a 14. század közepétől előre, tovább, ahol amint a csernátfalusi leányegyház szerepel, előre a tatár hordák pusztításainak sötét romjai között, pestis bűzhödt fekete hulláin át... templomrombolás, mártír vérhullák, pusztító tűzvész sötét éjt rémesen bevilágító lángnyelvek hamuvá égető heve közé...százak és százak könnyáztatta gyászhalmai, bemohásult sírdombjai között s aztán tovább a múlt század derült hajnalában, hol a nagy szervező lelkipásztor templomot épít a romokon, harangokat, segélyt, iskolákat szerez s mindent előbbre visz... s aztán a nagy alkotóhoz költözik...nyomán pedig csapás csapásra jön... nem pestis, nem tűzvész, de fájóbb tatárpusztításnál, melyből ha példát kell venni! – mondja a főpásztori ajk – nem, lehet más, mint megbocsátás azoknak, akik ellenetek vétkeztek, s erre lelkesítve int... kér, hogy a szívek összeforrjanak, a sebek, a romok eltüntetésére, az áldozatkészség gyakorlására. És megzendül a szó azokhoz, kik az ünnep és vasárnapot nem szentelik meg, nem követik a tiszta erkölcsű családi életet, de a kocsma bűzhödt levegőjében burjánzó rút szokásokat: óva, intve, kérve zendül a szó. Balzsamot a sebzett szívekre mondván, hogy a szeretetben vetett el a béke és a nyugalom, s azért buzdít szülőt és gyermeket, hitvestársat és testvért szeretetre, forró fennkölt szeretetre egymás, család, egyház és szép magyar hazánk iránt, hogy viruljon, erősödjék s még a mulandóság tengeréből is, mint áldott boldogsággal sugárzó sziget emelkedjék ki a gyülekezet. ezért száll fel forró fohásza a szeretet szárnyain az égbe, s erre kéri, hozza a boldogító Áment, a szeretet és jóság áldását.

És a szívek háborgása elül, haragja elsimul, lelkesedése nagyobb, hite erősebb, reménye bátrabb, egész valója boldogságban gazdagabb, könnybe úszó szeme ragyogóbb, kipirult arca rózsásabb, remegő ajka édes örömöt zengőbb lesz: alkonyra hajló estén napsugaras békét visz haza a lélek.

A templom oltárától szenvedés és szorongó félelmi fátyolával vont családi oltárához megy a püspök, ahol a ház fiatal szenvedő asszonyának is vigasztalás enyhe sugarát hozza.

Pár percnyi pihenés után a református egyháztanács Demes Péter lelkész ékesen szóló ajkán hozza a tisztelgő üdvözlést, testvéri érzéssel, testvéri szeretettel. ilyen a válasz a püspök testvéri szívétől is. Hoszúfalu-Alszeg községe részéről Lukács Károly községi jegyző, a polgári iskolák tantestülete élén Killyéni Endre igazgató, az elemi iskola tantestületének Gáspár igazgató az üdvözlő szónok, akik tiszteletet, szeretetet és örömöt tolmácsolnak, s kiknek egyként szívélyes melegséggel válaszol s jóindulatát ajánlja fel a főpásztor.

Rövid lélegzetvétel után a lelkészi hivatal ügykezelés, anyakönyv, egyházi épületek megvizsgálása megy végbe mindenekre kiterjedő figyelemmel s utána megtartja az egyháztanács termében az egyháztanács ülését a püspök."

Ugyanez a jegyzőkönyv megörökíti a látogatás utolsó mozzanatát is: "A püspök Úr (...) az egyháztanácstól meleg áldáskívánással szívélyes búcsút vesz.

Sötétlő fátyolát teríti a természetre az est, mikor a főpásztor és kísérete a vendéglátó egyház több tagjainak nyájas körébe, a szeretet vacsorájához, pihenni, erősödni, frissülni tért. S míg künn tavaszi felhő sötét szeme áldást sírt a földre s harmatgyöngyöt a virágkehelyre, benn a szerető szívek kelyhéből öröm gyöngye tört fel a szemekbe... s szellemes sziporkák fénye mellett csillogva ünnepelte a szeretet lelkes apostolát, a főpásztort.

Szelíd álom rengette el pihenő karjain a fáradtakat, ünneplőket és ünnepelteket s a májusi friss reggel ébresztő mosolya keltette- intette a további útra, Csernátfalu felé a püspököt s kíséretét.

Harangok zengő szava, hívők meleg fohásza, megvigasztalt fiatal beteg sóhajtása szállt az Alkotóra a távozó főpásztor után áldó, vágyó sóhajtásban: Virány mosolyogjon reád, amerre jársz,...egyház, haza, családod mosolygó viránya."

(68-69. old.)

Katolikus püspöklátogatások Türkösön

• 1. Sztojka: 1754
• 2. Iosephus: 1760
• 3. - 4. Kovács Nicolaus: 1829. május 3., 1843. május 14.
• 5. - 6. Haynald Ludovicus: 1854. június14., 1857. október13.
• 7. Fogarasi Michael: 1872. május 12.
• 8. - 9. Lönhart Franciscus: 1884. június 11., 1895. június 23.
• 10. - 14. Majláth Gusztáv Károly: 1900. október13., 1908. október 20., 1919. június 18., 1927. július 23., 1934. október 4.
• 15. - 16. Márton Áron: 1945. október 13., 1968. augusztus 4.
• 17. - 18. Jakab Antal: 1973. május 19., 1980. május 24.
• 19. Bálint Lajos: 1987. május 27.

Református püspökök a hosszúfalusi református egyházközségben

• Szász Domokos : 1895. október 6.
• Dr. Kenessey Béla: 1911. szeptember 18.

Püspöklátogatások Hétfalu evangélikus egyházközségeiben

Bácsfalu

Türkös

• Szedressy Pál: 1984. szeptember 28-30.
• Mózes Árpád: 1992. október 25.

Csernátfalu

• 1757
• Czékus István: 1888. június 2.
• Geduly Henrik: 1912. május 18.
• Argay György: 1943. június 12., 1954. március 30., 1959. november 26., 1965. március 11.

Hosszúfalu-Alszeg

• Czékus István: 1888. június 3.
• Geduly Henrik: 1912. május 17.
• Argay György: 1946. augusztus 28., 1955. szeptember 23., 1956. szeptember 1., 1959. november 27., 1965. március 12.
• Szedressy Pál: 1976., 1979., 1980. április 13., 1981. október 8., 1982. január 31., 1984. szeptember 30.

Hosszúfalu-Fűrészmező

• Czékus István: 1888. június 6.
• Geduly Henrik: 1912. május 17.
• Argay György: 1958. február 10., 1965. március 13.
• Szedressy Pál: 1987. november 8.

Tatrang

• Czékus István: 1988. június 7.
• Geduly Henrik: 1912. május 5.
• Frint Lajos: 1928.
• Argay György: 1951. április 27., 1962. február 12., 1965. március 15.
• Szedressy Pál: 1975.

Zajzon

Pürkerec

• Argay György: 1956. június 1., 1960. február 26., 1962. február 14., 1965. március 16.
• Szedressy Pál: 1979. április 20.

Egyszerűsödik, vagy pedig értékéből veszít az ünnep?

Az 1918 és 1989 közötti püspöklátogatásokra a hivatalos szolgálati teendőkre való korlátozódás jellemző. Az ünnep külső színe nagyon fakult az előző időszakhoz viszonyítva, s az eseményekben résztvevők száma is megdöbbentően csökkent: elidegenítettek saját ünnepeinktől!

Ime egy 1965-ös jegyzőkönyv:

"A hivatalos ellenőrzést reggeli áhítat előzte meg, melyet Lukács 16: 19-31 versei alapján a helybeli lelkész tartott.

Argay György püspök megnyitja a hivatalos ellenőrzést. Megállapítja, hogy a legutóbbi vizitáció 1959. november 27-én volt s az akkor felvett jegyzőkönyv utasításait végrehajtották.(...)"

A püspök találkozott a presbitériummal és a hívekkel, majd istentisztelet volt, amelyen népes gyülekezet vett részt.

"Istentisztelet végeztével Kerekes János lelkipásztor megköszönte a lelki atya látogatását s megígérte, hogy a maga részéről mindent megtesz, hogy a gyülekezet növekedjék az isten és egyház szeretetében.

A szeretetmunka-bizottság egyik tagja virág csokorral köszöntötte a püspököt és Isten áldását kérte szolgálatára.

A bensőséges együttlét az Erős Vár A Mi Istenünk című énekünk első két versének elénekelésével ért véget."

E dolgozat munkatársai: Veres Melinda, Kovács Klára Ildikó, Antal László,
Soós Edit, Mátyás Lajos, Bíró Krisztina, Hammas Kinga és Hochbauer Gyula.

Püspöklátogatások képekben

	Érseklátogatás Türkösön, dr. Jakubinyi György érsek - 1994
Érseklátogatás Bodolán
	Érseklátogatás Keresztváron