| Irk
Albert
(1884 - 1952)
Irk
Károly
(1882 - 1924)
Istók
János
(Bácsfalu, 1873. június
15. - Budapest, 1972. február 22.)
"Az élet értelme,
igazi szépsége: dolgozni szakadatlanul."
- Istók János -
Szobrász, érdemes
művész (1963), kiváló
művész (1970).
1873. június 15-én
született Bácsfaluban. Elemi iskoláit
szülőfalujában végezte,
majd 1887-ben beiratkozott a hosszúfalusi
műfaragászati iskolába, ahol
Kupcsay János volt a szaktanára.
Tőle tanulta a szobrászat ábécéjét.
Tanulmányait 1892-től a müncheni
akadémián folytatta. Valószínűleg
tanára, Kupcsay hatására,
hisz ő is ott tanult. 1908-ban hosszabb külföldi
tanulmányúton gazdagodik mesterségbeli
tudásában. Minden anyagi támogatás
nélkül jutott el azokba az európai
városokba, ahol érzése szerint
tanulmányoznia kellett a szobrász-elődei
teremtette értékeket. A budapesti
szobrászati mesteriskolában Stróbl
Alajos növendékeként fejezte
be tanulmányait.
Fiatalon megbízást
kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító
Széchenyi Ferenc szobrának elkészítésére,
a száz éves alapítási
évfordulón (1902) szobrát
felavatták. E munkájáért
királyi arany érdemrenddel tüntették
ki. 1905-ben a Ramasetter Vince szoborpályázat
első díját nyerte, a szobrot
1908-ban állították fel Sümegen.
Kőből faragott, 1912-ben már
kész mellékalakjai közül
Munkát szimbolizáló szobor
1919.május elsején a Parlament előtt
állt. Az I. világháború
után számos hadiemlékműre
kapott megrendelést Budapest, Szervita
téri dombormű, a szervita templom
homlokzatán).
A legismertebb, hatásos,
nagyméretű szobrát, a Bem szobrot
1934-ben állították fel Budapesten
a Bem József téren. Számos
épületplasztikát (Sportoló
nő és férfi, Budapest, Császár
uszoda, 1928; a Mezőgazdasági Múzeum
barokk épülethomlokzatára készített
Szőlőműves és Erdészet
szobrai) és többnyire márványba
faragott síremléket készített
(Than Károly), Kerepesi temető, 1910;
Péterfy Sándor, Kerepesi temető,
1913; Holló Lajos bronz síremléke,
Kerepesi temető, 1913). Kitűnő
portrékat készített többek
között családtagjairól
is. Jelentősek kisméretű mellszobrai
(Vörösmarty, Jókai, Vajda János,
Madách). Móra Ferenc mellszobrát
Kiskunfélegyházán állították
fel 1959-ben; közéleti személyiségek
mellszobrai (Molnár Viktor 1904, Gerlőczy
Károly 1906, Berzeviczy Albert, Balás
György, dr. Bókay Árpád,
Wlasics Gyula stb.). Domborművek (Petőfi
Sándor, Nagyszeben; Rákóczi,
Romhány 1932), plakettek, érmék,
emlékművek, portrék (Gábor
Áron 1952 - Hadtörténeti Múzeum,
iglófüredi Lenke-kút portréja,
Szilágyi Dezső emléktáblája
a Tátrában - 1904, Inczédi
László plakettje Szarvason - 1912,
Brassói Sámuel emléke a szegedi
emlékcsarnokban - 1928) sokasága
egészíti ki munkásságát.
Készítette Szegedy Róza reliefjét
Kisfaludy Sándor sírján (1905),
és a Városi Múzeum udvarán
álló Darnay Kálmán
mellszobrot.
A két világháború
közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott
köztéri szobrásza volt Magyarországon.
Műveiben realisztikus, naturalista elemek
keveredtek az akadémikus megoldással.
Leginkább emlékmű- és
portrészobrászattal foglalkozott.
Művészetét nagy szakmai műgond,
érzékeny mintázás
jellemezte. A sümegi temetőben is látható
alkotása, Luiszer Karolina (Darnay Kálmánné)
síremlékének női alakja.
Négy szobra áll Budapesten, tizenhat
vidéken (domborművek Cinkotán,
Gyomán, Jászalsószentgyörgyön,
Kőröstarcsán, Kunszentmiklóson,
Mosonban, Nagydorogon; katonai alakok Öcsödön,
Ősin, Rákosfalván, Sárszentmihályon).
1963-ban Érdemes művész,
1970-ben Kiváló művész
címet kapott.
Gyűjteményes kiállítását
1964-ben a pesterzsébeti múzeumban
rendezték meg.
Jakab
András
(Bácsfalu, 1906. május
5. - Bukarest, 1939. február 13.)
Jakab
János
(Hosszúfalu, 1879 - 1919)
Jekelius
Erich
(1889 - 1970)
Jónás
András
(1951 - )
Joós
Imre
(1864 - ?)
|
