Arcképcsarnok | Itthoni személyek | A-B | C-H | I-J | K | L-P | R-S | T-Z
 
I-J
 

Istók János

(Bácsfalu, 1873. június 15. - Budapest, 1972. február 22.)

"Az élet értelme, igazi szépsége: dolgozni szakadatlanul."

- Istók János -

Szobrász, érdemes művész (1963), kiváló művész (1970).

1873. június 15-én született Bácsfaluban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1887-ben beiratkozott a hosszúfalusi műfaragászati iskolába, ahol Kupcsay János volt a szaktanára. Tőle tanulta a szobrászat ábécéjét. Tanulmányait 1892-től a müncheni akadémián folytatta. Valószínűleg tanára, Kupcsay hatására, hisz ő is ott tanult. 1908-ban hosszabb külföldi tanulmányúton gazdagodik mesterségbeli tudásában. Minden anyagi támogatás nélkül jutott el azokba az európai városokba, ahol érzése szerint tanulmányoznia kellett a szobrász-elődei teremtette értékeket. A budapesti szobrászati mesteriskolában Stróbl Alajos növendékeként fejezte be tanulmányait.

Fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchenyi Ferenc szobrának elkészítésére, a száz éves alapítási évfordulón (1902) szobrát felavatták. E munkájáért királyi arany érdemrenddel tüntették ki. 1905-ben a Ramasetter Vince szoborpályázat első díját nyerte, a szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. Kőből faragott, 1912-ben már kész mellékalakjai közül Munkát szimbolizáló szobor 1919.május elsején a Parlament előtt állt. Az I. világháború után számos hadiemlékműre kapott megrendelést Budapest, Szervita téri dombormű, a szervita templom homlokzatán).

A legismertebb, hatásos, nagyméretű szobrát, a Bem szobrot 1934-ben állították fel Budapesten a Bem József téren. Számos épületplasztikát (Sportoló nő és férfi, Budapest, Császár uszoda, 1928; a Mezőgazdasági Múzeum barokk épülethomlokzatára készített Szőlőműves és Erdészet szobrai) és többnyire márványba faragott síremléket készített (Than Károly), Kerepesi temető, 1910; Péterfy Sándor, Kerepesi temető, 1913; Holló Lajos bronz síremléke, Kerepesi temető, 1913). Kitűnő portrékat készített többek között családtagjairól is. Jelentősek kisméretű mellszobrai (Vörösmarty, Jókai, Vajda János, Madách). Móra Ferenc mellszobrát Kiskunfélegyházán állították fel 1959-ben; közéleti személyiségek mellszobrai (Molnár Viktor 1904, Gerlőczy Károly 1906, Berzeviczy Albert, Balás György, dr. Bókay Árpád, Wlasics Gyula stb.). Domborművek (Petőfi Sándor, Nagyszeben; Rákóczi, Romhány 1932), plakettek, érmék, emlékművek, portrék (Gábor Áron 1952 - Hadtörténeti Múzeum, iglófüredi Lenke-kút portréja, Szilágyi Dezső emléktáblája a Tátrában - 1904, Inczédi László plakettje Szarvason - 1912, Brassói Sámuel emléke a szegedi emlékcsarnokban - 1928) sokasága egészíti ki munkásságát. Készítette Szegedy Róza reliefjét Kisfaludy Sándor sírján (1905), és a Városi Múzeum udvarán álló Darnay Kálmán mellszobrot.

A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Magyarországon. Műveiben realisztikus, naturalista elemek keveredtek az akadémikus megoldással. Leginkább emlékmű- és portrészobrászattal foglalkozott. Művészetét nagy szakmai műgond, érzékeny mintázás jellemezte. A sümegi temetőben is látható alkotása, Luiszer Karolina (Darnay Kálmánné) síremlékének női alakja. Négy szobra áll Budapesten, tizenhat vidéken (domborművek Cinkotán, Gyomán, Jászalsószentgyörgyön, Kőröstarcsán, Kunszentmiklóson, Mosonban, Nagydorogon; katonai alakok Öcsödön, Ősin, Rákosfalván, Sárszentmihályon).

1963-ban Érdemes művész, 1970-ben Kiváló művész címet kapott.

Gyűjteményes kiállítását 1964-ben a pesterzsébeti múzeumban rendezték meg.

Jakab András

(Bácsfalu, 1906. május 5. - Bukarest, 1939. február 13.)

 

Jakab János

(Hosszúfalu, 1879 - 1919)

 

 
 
©2006 copyright hetfalu.ro | powered by Mediaexpert®