Arcképcsarnok | Itthoni személyek | A-B | C-H | I-J | K | L-P | R-S | T-Z
 
C-H
 

Deák Sándor

(Karatna, 1848. november 3. - 1934)

 

Feyér Gyula

(Hódmezővásárhely, 1842. február 22. - 1917)

Felesége: Magyari Karola tönösi molnárcsalád leánya.

Fejér Gyula

(Pürkerec, 1899 - ?)

A p. ü. ig-nál működött, 1926 óta kórházi ellenőr. - A 24. honvéd gyalog ezredben harcolt az orosz fronton, megsebesült. Bronz vitézi érem, K. cs. k. tulajdonosa. Szépirodalommal foglalkozik, színmuveket írt, verses kötete jelent meg. Az Erdélyi Férfiak Egyesületének titkára, Verseghy Ferenc kör tagja, a Szolnoki Újság munkatársa. - Felesége: Bucsy Ilona, gyermekei: Ilona és Gyula.

Dr. Tasnádi Fekete Endre

(1876 - Bácsfalu, 1911)

Ügyvéd, a Hétfalu alapítója és szerkesztője.

Fóris István

(Tatrang, 1892. május 15. - Bukarest, 1946)

1892-ben született Tatrangon. Szülei: Fóris István és Kocsis István Anna földészek, a 926. házszám alatti lakósok. Középiskolai tanulmányait a brassói reáliskolában kezdte, ahonnan baloldali nézetei miatt elbocsátották, ezért Budapesten tanult tovább. Később rövid ideig Párizsban élt. 1914-ben bevonult katonának és tűzértisztként az olasz fronton szolgált. A kommün alatt pártmunkát végzett. Ezt követően Brassóba ment, ahol részt vett a Munkás, az Előre és a Világosság c. lap szerkesztésében. E lapok betiltása után propaganda kiadványokat szerkesztett és Tatrangon felállított illegális nyomdájában nyomtatta ki őket. 1925-től Bukarestben dolgozott a Munkás c. lap szerkesztőségében. 1930-tól a Dolgozók Lapja és az Înainte munkatársa, valamint az illegális Scînteia egyik létrehozója volt. 1931-től 1935-ig tartó börtönbűntetése után különböző román antifasiszta lapokban publikált. Verseket is írt, melyek többnyire névtelenül jelentek meg. 1940-ben ő lett a romániai kommunisták főtitkára a Komintern megbízásából, s 1944. április 4-ig volt funkcióban. Fórist 1946-ban Gheorghiu-Dej parancsára egy Pántyusának becézett ukrán, akit később Pintilie néven belügyminiszter-helyettessé neveztek ki, vasdoronggal agyonverte. Dej halála után 1968-ban, Ceauşescu leleplezte ezt a gyilkosságot, rehabilitáltatta Fórist - akinek neve azonban soha többé nem hangzott el:

"Megalapozottnak tekintve a pártbizottságnak Fóris Istvánra vonatkozó megállapításait, az RKP KB plenáris ülése elhatározza:
- Fóris István post-mortem politikai rehabilitását.
- Fóris István forradalmi tevékenysége megbecsülésének jeléül és emlékének megörökítésére, földi maradványait A Nép és Haza Szabadságáért, a Szocializmusért vívott Harc Hőseinek Emlékművébe fogják elhelyezni."

Fóris István

(? - ?)

Tatrangi népi költő.

Msgr. Gajdó Zoltán

(1940)

 

Giró István

(Hosszúfalu, 1892. - ?)

A közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1914-ben bevonult a 82 gyalog ezredhez, harcolt az olasz és orosz fronton, mint tartalékos főhadnagy szerelt le 1918-ban; 1920-ig helyi karhatalmi parancsnok volt. 1920-ban lépett községi szolgálatba. II. o. ez. vit. érem és K. cs. k. tulajdonosa - PLE tagja. - Felesége: Bátory Erzsébet, gyermekei: Ida Olga és Ilona Erzsébet.

Gödri János

(Bácsfalu, 1737 - Barcaújfalu, 1795. február 20.)

 

Hajdú István

(Türkös, 1660 - Brassó, 1694)

 

 

ifj. Dr. Hermann Antal

(Brassó, 1851. július 30. - Szeged, 1926. április 15.)

Elemi és gimnáziumi tanulmányait Brassóban és Kolozsvárott végezte. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg első feleségével, Heller Júliával. Az 1870/71. tanévben a bécsi egyetemen tanult filozófiát, majd egy év elteltével visszatért Brassóba, és a római katolikus főgimnáziumban kezdett tanítani. Munkája mellett szerkesztette a Nemere című napilapot, magyar polgári olvasókört alapított és a katolikus németek pártjának elnöki tendőit is ellátta. 1871-73-ban Brassóban, 1875-től 1879-ig Pancsován, majd Budapesten, Fehértemplomban tanított. 1883-tól a német nyelv és irodalom tanára a fővárosi pedagógiumban. Összehasonlító irodalomtudománnyal is foglalkozott. 1898-ban az intézet igazgatójának nevezték ki, amelynek 1920-ban történt nyugdíjazásáig a munkatársa maradt. 1887-ben Katona Lajos és Wlislocki Henrik közreműködésével megindította az Ethnologische Mittheilungen aus Ungarn című folyóiratot, az első magyarországi néprajzi szaklapot. 1889-ben Hunfalvy Pállal megalapította a Magyar Néprajzi Társaságot. A társaság 1890-ben elindította önálló folyóiratát az Ethnographiat, amely napjainkig a néprajzi tárgyú közléseknek a legrangosabb fóruma maradt. Az 1891-93. évi számoknak Herrmann Katona Lajossal együtt a társszerkesztője is volt.

Szerkesztője volt Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány magyarországi anyagának. A kiadványban Hétfaluról értékes anyagokat közölt. Szervező munkája nyomán Erdélyben több múzeumi gyűjtemény jött létre. Ő alapította Hétfaluban a csángó gyujteményt, közremuködött a kalotaszegi, szamosújvári Örmény Múzeum, a brassói szász, a dévai, tordai és a dési történeti múzeumok életre hívásában. Maga elsősorban nemzetiségi (cigány, örmény, szász) folklór vizsgálatokat, népballadatanulmányokat végzett. 1898-ban a kolozsvári egyetem magántanára lett a néprajz tárgyköréből, az első magyarországi néprajz szakos egyetemi magántanár.

Az első világháború idején súlyos családi tragédia érte, 1916-ban Brassó visszafoglalásakor bombatámadás érte szülőházát, ahol édesanyját és húgát elveszítette. A tűz martalékává vált hatalmas hétfalusi csángó gyűjtése is.

A Tanácsköztársaság idején a cigányügy országos rendezésével bízták meg. A váci nyomda tulajdonosa volt. Herrmann Antal a román megszállásig 21 és fél tanévet töltött a kolozsvári egyetemen. Az egyetem kényszerű távozását követően, 1921-től a Szegedre költözött Ferencz József Tudományegyetemen folytatta oktató munkáját. 1921. június 2-án címzetes rendkívüli, 1924. május 24-én címzetes rendes tanári kinevezést kapott. 1923-ban, második feleségével, Cs. Jósa Arankával Szegedre költözött.

Művei: A hegyek kultusza Erdély népeinél (Kolozsvár, 1893); A Magyarországban 1893-ban végrehajtott czigányösszeírás eredményei (Feldolgozta és az általános jelentést írta Herrmann Antal, Budapest, 1895).

Herrmann Antal ifjúkori képe

Hochbauer Gyula

(Négyfalu, 1954. április 7.)

 

Dr. Horger Antal

(Lugos, 1872. május 28. - Budapest, 1946. április 14.)

Nyelvész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1919). Tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1896-tól a brassói főreáliskola, 1906-tól a budapesti felsőbb leányiskola és leánygimnázium tanára. A budapestii egyetemen magántanári képesítést nyert. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata. Mint szegedi dékán kitiltotta az egyetemről József Attilát, aki Születésnapomra című versében megörökítette a nevét.

Brassói tanároskodása idején gyakran gyűjtött Hétfaluban. Így született meg gazdag mesegyűjteménye (Hétfalusi csángó népmesék). Tanulmányokat írt a boricáról és a hétfalusi csángó tájszólás elemzéséről, a csángók eredetéről.

Művei: Egy ismeretlen magyar hangtörvény (Nyelvtudományi Füzet 1901); A halmágyi nyelvjárássziget (1901); Hétfalusi csángó népmesék (1908); Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságai (1909); A nyelvtudomány alapelvei (1914); A magyar szavak története (1924); Általános fonetika (1929); A magyar igeragozás története (1931); A magyar nyelvjárások (1934).

 
 
©2006 copyright hetfalu.ro | powered by Mediaexpert®