Halottakra
vonatkozók
- A felnőtt embernek egy pénzdarabot
tesznek a markába, a gyereknek pedig
anyatejjel csinált karikós kalácsot
húznak a kéznyelére, hogy
azért áteresszék őket
a másvilágra.
- A temetőket a domboldalon alakítják
ki, hogy a halottak fentről továbbra
is kísérni tudják a háztartásuk,
gazdaságuk.
- Minden embernek van egy csillaga, s mikor
az leesik, az ember meghal.
- Hogy a halottól az ördögöt
távol tartsák, tömjént
égetnek a sírhalomra tett cserépben.
- Hét évig kell pománázni,
hogy az ördögtől örökre
meg legyen mentve a halott.
Betegségre vonatkozók
- Ha valakinek hosszason tartó, lappangó
és sorvasztó láza van,
vagy csinálmányba, vetésbe
(valamiféle tárgy amit egy gonosz
ember megboszorkányozott és elhányt)
lépett, vagy az ördög gyötri,
s ezen csak az oláh pap vagy a tudós
asszony segíthet. Ha nagyobbacska a baj,
akkor már kilenc pap is kell hozzá,
ami persze többe kerül.
- Ha az ember valamelyik tagját bénulás,
nehezen gyógyítható hűlés,
merevedés, kirándulás érte,
akkor azt mondják: rossz szél
érte.
- Ha a háznál terhes beteg van,
visszafelé seprik a házat, nehogy
a halál bemenjen.
- A hidegrázóst a kürtő
alá teszik s rá kilencszer bekiáltanak,
hogy a ahideg elhagyja.
- Ha valakinek nyavalyatörése van
(frász, görcs), egy abroncson kilenszer
át kell bújtatni s meggyógyul.
- Aki az újholdra sokat néz, holdkoros
lesz.
- Aki ágyuban fekszik, ne dugja ki a
kezét a takaró alól, mert
megkísértik.
- Ki este tükörbe néz, sárgaságot
kap.
- Ki a csillagokat számlálja,
annak a kezére szemölcs lesz.
- Ha a kisgyermek beteg (gyomorszorúlás,
gyomorterhelés) vízet vetnek:
egy csuporból a patakból vizmentére
vízet merítenek, abba eleven szenet
hánynak, s ha a szenek legalább
részben lemennek az edény fenekére,
akkor megígézték a gyermeket.
A vetett vízet megitatják vele,
attól jobban lesz.
- Hogy a kisgyermeket az ígézés
ellen előre is bíztosítsák,
a homlokára, a főkötőcsjkéjével
játékkrajcárt kötnek.
- Ha a kisgyermek valamitől megijed, olmot
öntönek neki: a megolvasztott olmot
beöntik egy tányér vízbe,
abból kiömlik az a tárgy
vagy ember, akitől a gyerek megijedt. Ezután
a vízzel megmossák a gyermek fejét,
ami megmarad azt a kutyára vagy az ajtó
sarkára öntik. Ettől elmúlik
a gyerek ijedtsége.
Időjárásra
vonatkozók
- Ha jégeső esik, hányjál
az udvarra nyást, vaskalánt, fogót,
és a jég esővé változik.
- Ha nepmentekor a felleg megég, másnap
szél lesz. Ha a nap tisztában
búvik el, másnap szép idő
lesz, ha fellegben, eső lesz.
- Egy régi gazda tapasztalatai szerint,
ha a kakasok sokat kukorékolnak, a fecskék
alant repülnek, a lúdak sokat gágognak,
a hollók sokat kárrognak, a méhek
köpüiktől nem messze távoznak
- eső lesz.
- Ha a tyúkok délután korán
elülnek - másnap igen szép
idő lesz, de ha késő estig
künnmaradnak - másnap esni fog.
- Ha a kakasok esti felüléskor kukorékolnak,
bizonyosan megváltozik az idő.
- Ha a kegyelet alatt keresztülbujik az
asszony férfiu lesz, a férfiu
pedig asszony.
- Ha forgószelet látnak, azt mondják:
ott a szépasszonyok járnak.
Boszorkányokra,
ördögökre vonatkozók
- Minden faluban volt (még 1885-ben is)
10-15 jövendőmondó. Pénzért,
pénzérőért jósoltak.
- Egy oláh pap 1895-ös feljegyzése
alapján egy év leforgása
alatt 100 frt-ot kapott a csángóktól
deszkentálásra.
- Néhány szem fuszulykából,
káetyából s az ember tenyeréből
jósolnak. Puliszkalisztért, sertés
költségért megmondják,
ki az embernek irigye, szeretője szőke-e
vagy barna, találja-e marhabeli kár,
hol van az elveszett portéka. Megmondják
pénzért, hol van az elásott
kincs, megnyeri-e ellenfelét stb.
- A jósok 9/10-ed részben nők
és többször húzzák
be, zsebelik ki a könnyenhívőt.
- Hiszik, hogy némely ember ördögi
hatalommal bír, vasfűvel kinyit
zárat, lakatot.
- Egyszer ara vállalkozott a nagyhírű
tudós asszony, hogy 4 frtért
és egy rend új öltönyért
a temetőben visszatéríti
a hűtlen szeretőt.
- Ha lidérccel szólani akarsz,
üsd be a vasvillát a földbe
s leszáll elődbe.
- Szentgyörgy napján tűzz kapudra
tüskét, s a boszorkányok
kerülik udvarodat.
- A fokhagyma különösen jó
szer az ördög ellen. Az ajtószemöldököt
meg kell kenni vele, s az ördög nem
tud bemenni.
- Az ágyban fekvő, ha a bal kezét
kiteszi: megkísértik.
- A hétfalusi Bácsfaluban Kiss
Mihálytól ellopták bugyilárisát
320 frttal. A károsult minden alkalommal
rettenetes átkokat szórt a tolvajra.
Ezektől megréműlve, a tolvaj
visszajuttatta Kissnek a bugyelárisát
100 frttal és megígérte,
hogy a többit is megtéríti
2 év alatt, csak ne átkozza többet.
(Erdély Népei. 1898/4-7.
szám )
Szerencsére vonatkozók
- Ne káromkodj, mikor kincset ásol,
mert eltünik.
- Üres fokánval, oláh papval,
futó nyúlval találkozni
szerencsétlenség.
- Ha estére sepred ki a házat,
a szerencsét üzöd el.
- A házat este nem jó kiseperni;
még rosszabb, ha a szemetet is kiviszik.
- A szitát este nem jó kiadni
a háztól, mert szerencsétlenség
következik utána.
Születésre
vonatkozók
- A szülő asszony nyújcson
fel a kürtőbe nyásba szúrva
egy csonka seprüt, különben a
pirkolics a szép gyermeket egy nagyfejű,
nagyhasú, rövidlábú
kölyökvel cseréli fel (váltott
gyermek).
- Ha kisgyermek még nincs megkeresztelve,
nem szabad egyedül hagyni a házban,
mert a gonosz elcseréli. Ha az anyjának
mégis ki kell mennie, s őt egyedül
kell hagynia, akkor a gyermekre egy seprűt
tesz keresztül, ő pedig egy kést
visz magával.
- Betegüléskor az asszonynak fokhagymát,
holtszenet és borsot kötnek az ingébbe,
nehogy az ördög vagy valamely fajzata
oda merjen menni.
- Hogy az újszülöttet az ördög
elkerülje, fokhagymát kötnek
a fejére abba a ruhába (sapkába),
amit legelőször rátesznek.
- Mikor az asszony felkel a betegágyból
s először kimegy az utcára,
kalácsot osztogat a szembe jövőknek,
hogy senki rosszát ne akarja a kicsinek.
- Ha a szoptatós asszony teje elapad,
egy másik asszony vitte el. Ilyenkor
odahívják a gyanúba vett
asszonyt, mindketten tejet fejnek ki emlőjükből
egy darab kenyérre, azt pedig közösen
megezik. Ekkor megjön az illető teje.
- Ki olyan helyen tesz látogatást,
ahol betegágyas asszony van, annak foncsot
tépnek a ruhájából,
nehogy a gyermek álmát elvigye.
- A beteg asszony ágyát és
a bülcsőt a gerenda hosszában
tenni nem szabad.
Házasságra
vonatkozók
- Sokadalom (nagyvásár) hetén
nem jó nősülni, mert az új
pár élete zavaros lesz.
- Mikor esküvőre indulnak, a legény
fonákjára veszi fel az ingjét,
a csizmájába pedig, a talpa alá,
egy krajcárt tesz. A leány kalácsot
dug a keblébe, amit esküvő
után ketten titokban esznek meg. Mindezt
azért, hogy házaséletük
annál szerencsésebb legyen.
- Amikor esküvőre mennek, vagy onnan
jönnek, üres edénnyel nem jó
találkozni, mert szerencsétlen
lesz a házasság. Éppen
ezért sokan vizzel töltött
dézsákat, kártyákat
tesznek ki némely háztól
elejükbe.
- Az ifjú pár amikor az oltár
elé megy esküdni, vagy kimegy a
templomból, nem szabad hátranéznie,
mert szerencsétlenséget hoz házasságukra.
- Ha egyszer a leányt felkontyolták,
asszony lett belőle, többet nem szabad,
hogy a nap süsse a fejét. Künn
a fejrevalót mindig fent kell tartania.
- Ha felességed veszekedik, végy
egy félfertály hideg vizet szájadba
s tartsd ott egy egész óráig
s a békesség nem bomlik meg.
Gyakorlati tanácsok
- Ha megszegés előtt a kenyér
fenekére késsel keresztet csinálsz,
olyan jól izlik, mintha szalonnával
ennéd.
- Ne bújj keresztül a szekér
alatt, mert feldől.
- Sok embernek olyan hatalma van, hogy előtte
minden zár felnyilik, csak keressen vasfűvet,
és azzal érintse meg.
- Holdváltozáskor nem szabad vágni
az épület vagy eszközfát,
mert az szúrágta lesz.
- Holdváltozáskor nem szabad meszelni
a házat, mert a faltetű (poloska)
megszaporodik.
- Péteken nem jó füsülködni,
mert a feje megtermik.
- Az ágyat nem jó a gerenda hosszába
tenni.
Állattartás
- A menyétnek köss guzsalyt és
csálj csépet, nő és
him eltakarodnak az udvarról és
nem eszik meg a pislenyeket.
- Tejet addig nem adnak ki a háztól,
míg sót nem vetnek bele, kívált
ha azt vízen is átviszik, mert
a tehénnek megromlik a teje.
- Ha a tehén teje elapad, vagy nem engedi,
hogy megfejjék, egy seprűvel körül
kell seperni, s mindjárt lehet fejni.
- Ha a tehén teje néha színes,
kigyó csípte meg a csecsét,
vagy a szépasszonyok fejték meg.
- Tarka menyétet nem szabad megkergetni
vagy megütni, mert bosszúból
megmarja az istállóbana marhát,
s az meghal tőle.
- Sok ember a kert támaszából
is tejet tud fejni; az ilyen a tehén
tejét is el tudja vinni. De vannak olyan
emberek is, akik azt vissza tudják hozni
oly módon, hogy kiválasztanak
valamiféle tárgyat (pl. kő,
fa stb.) s azt addig verik, míg a tej
elvivője nagy jajgatva oda nem megy, s
isten fizessével nem könyörög,
hogy ne üssék többet, mert
az elvitt tejet mindjárt visszahozza.
- Ha valahonnan tyúkot vagy macskát
szereznek, annak, mihelyt hazaviszik, mindjárt
megmossák hideg vizzel a lábát,
mert így nem megy el az új lakástól,
még ha mehetne is.
Kenyérsütés
- Égés alkalmával egy asszony
a süttetből a legelső kenyérrel
anyaszült meztelen megkerüli az égő
épület telkét, s nem terjed
tovább a tűz. Kenyérsütéskor
a legelső kenyeret mindig megjegyzik, hogy
ilyen alkalomra készen legyen.
- Péntek nap kenyeret sütni nem
szerencsés.
- Kovászt este nem jó kiadni a
háztól.
- Mikor dagasztanak, nem igen eresztenek be
senkit, mert megígézi a tésztát
és ez nem kell meg.
- A szitát este nem jó kiadni
a házból.
Kolumbán Soma, Bartha
Károly, Kovács Lehel István,
Hochbauer Gyula gyűjtéséből. |
