A
csángók szükségleteiknek
megfelelően egy díszszoba,
a pitvar, a kamra és a pince
alkotta a házat. A pitvar, vagy eresz előszobaként
is szolgált. Ebben a szobában laktak
lényegében: itt főztek, ettek,
aludtak. A kamra úgy épült,
hogy szükség esetén lakószobául
is szolgált. Ha a fiatalok összeházasodtak,
az öregek a kamrába költöztek.
A dísszobát ritkán használták:
idegennek mutatták meg, lkodalom, temetés
idején nyitva állt.
A házzal egybeépítették
a szekérszínt és az
istállót. Az udvart a csűr
zárta be, melyet két részre
osztottak. Az egyik felében a nyár
folyamán összegyűjtött takarmányt,
a másik felébe pedig búzát,
rozsot, zabot tettek.
Az udvar másik
oldalát a kút, a kemence,
a tyúk- és disznóketrec
foglalta el.
Csángó
ház alaprajza
| |
A.
- Kapu
B. - Díszszoba
C. - Pitvar
D. - Tűzelő
E. - Kamara
F. - Szekérszín
G. - Istálló |
H.
- Kert
I. - Csűr
J. - Tyúk- és disznóketrec
K. - Kút
L. - Sütőkemence
M. - Diófa a csűr előtt
N. - Körtefa az istálló
előtt |
Az utcák építésével
alkalmazkodni kellett a helyi fekvés sajátosságaihoz.
Lejtős oldalakon az utcák szűkebbek,
de általában egyenesek voltak. A
házat lineárisan építették
a telek jobb oldalára. A házon két
vagy három ablakot hagytak. A ház
homlokzatán a ház tulajdonosának
jelvénye látható: monogramja,
neve és a ház építésének
éve. A testvérek, gyermekek a szülökhöz
egészen közel építkeztek.
Az udvarra ritkán építettek
egy másik házat.
Mivel a fő foglalkozás
a földművelés volt, a házakon
az ekevas jelképe is függött.
Két hegyes szántóvas között
a laposvasat formálták ki. Módosabb
házaknál az ablak körül
futóvirágok voltak kimintázva.
Gyakori jelkép volt a Napkorong és
a gránátalma is, a tudás
fájának a gyümölcse, amely
termékenységszimbólum is.
Arra a házra, ahová fiatal pár
költözött, csokorba fogott piros
hímzésű merenda ruhát
tettek, mely jelként szolgált a
falu számára, a ház lakóinak
friss egybekelését illetőleg.
Zajzon - Csángó
ház gránátalmás sormintázattal,
ekés, szíves, életfás
házoromdísszel 1873-ból |
