A társadalom elemei | Civil szervezetek | Politikai pártok
 
Civil szervezetek
 
Az egyleti közjog

Magyarországon az egyleti közjog első forrásai az 1873. évi április hó 29-én 1394. sz. a. k. gróf Szapány-féle B. M. rendelet és ezt kibővítő 1875. évi május hó 2-án 1508. sz. Tisza-féle B. M. rendelet. Ezek alapján szerveződtek a különböző civil szervezetek. A szervezeteket a vármegye székhelyen (Brassóban) kellett bejegyeztetni, majd alispáni és belügyminiszteri határozat alapján nyerték el jogi személyiségüket.

Négyfalusi Iparosok Egylete, olvasóköre és temetkezési egylete

Megalakult: 1910. április 24. Elnöke Szőcs János pékmester.

A falu fontos intézménye volt. Önálló könyvtáruk és dalárdájuk volt. Az egyleten belül szakosodtak, a legjelentősebb az Iparosok Temetkezési Egylete volt, amely a temetkezéshez szükséges kellékeket állította elő.

"A Négyfalusi Iparos Olvasókör rendes havi választmányi gyűlését e hó 5-én, csütörtökön este 6 órától kezdődőleg a kör helyiségében tartotta meg a vál. tagok élénk érdeklődése mellett. Elnök üdvözlő beszéde s a múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után több fontos a kör ügyeit érintő tárgy és indítvány tárgyaltatott. Kiemelkedő a tárgysorozatból és elismerésre méltó az a szorgalom és gyors előre való haladás, melyet az iparos olvasókör alig fél éves fennállása óta elért. Ugyanis: e rövid idő alatt a kör 112 kötet könyvet mintegy 250 korona értékben szerzett, egy szép könyvszekrényt 70 kor. értékben készíttetett, a tagok részére az alapszabályokat kinyomatta, többféle lapokat járat stb. s ezeken kívül gyümölcsözés végett takarékpénztárba helyezett mintegy 417 kor. 32 fillért. Alapszabály szerint e gyűlésen ejtetett meg az új tagok felvétele is, mely szerint a kör 5 új taggal szaporodott, így a régiekkel a tagok száma a 80-at meghaladja. Olvastatott Szőts János elnök írásban való lemondása az elnöki tisztségből, melynek indokául sok oldalú elfoglaltságát hozta fel. A választmány a felmentvény egyelőre való fenntartásával tudomásul vette az elnök lemondását s minthogy alapszabály szerint az üresedésbe levő elnöki állást azonnal be kell tölteni, 10 vál. tag kérésére júl. hó 16-ra rendkívüli közgyűlés tartása határoztatott. Több apróbb indítvány elintézése után a gyűlés véget ért." (Hétfalusi Hétfői Hírlap - 1911. július 10.)

"A Négyfalusi Iparos Olvasókör nyári táncmulatságát folyó évi július hó 2-án tartotta meg, Csernátfaluban a Pap István sörkertjében. Az a gyönyörű szép idő, mely e napon volt s az a szép siker, mely az iparosok által rendezett mulatsága alkalmával szokott mutatkozni most is nagy közönséget hozott össze. Délután 3 óra tájban Ferike bandája rázendített a ropogós csárdásras folyt a tánc mind a két körben fesztelenül, igazi jókedvben a késő esti órákig. A jelekből és az alábbi elszámolásból bátran mondhatjuk e mulatságot az idei nyári mulatságok legsikerültebbjének. De minden nagyobb dicsérő ékes szónál szebben beszél az az eredmény melyet a rendezőség a nyilvánosság előtt a következőkben mutat be, mely szerint a mulatság összes bevétele 277 korona, kiadása pedig 148 korona 60 fillér volt. A kör pénztára javára tehát maradt 128 korona 40 fillér, mely takarékpénztárba helyeztetett. Felülfizetések névsorát a jövő számban közöljük."

(Hétfalusi Hétfői Hírlap - 1911. július 10.)

EMKE

Hétfaluban Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület is működött. Gyűléseit a kultúr-otthonban tartotta. Többnyire a falu értelmisége tartozott ide: tanítók, papok, orvosok, mérnökök.

Saját könyvtára volt, amely az iskolához tartozott.

1907-ben:

  • Elnök: Dónáth Sándor, m. kir. főerdész
  • Alelnök: Hadnagy Benedek, polg. isk. tanító
  • Titkár: Reznek Mihály, gazd. isk. igazgató
  • Könyvtáros: Ribényi Dániel, kir. jb. Irodatiszt
  • Pénztárnok: Kozma Imre, polg. isk. tanító

"A négyfalusi EMKE olvasókör f. hó 13-án szombaton d. u. 4 órakor a kör helyiségében ülést tart, melynek tárgya, a három évi ciklus lejárván, az egész tisztikar és választmány megújítása. E gyűlésre a tisztelt tagok ezúton is meghívatnak."

(Hétfalu - 1906. október 11.)

"A négyfalusi EMKE Kaszinó 1907. január 27-én tartotta első évi rendes közgyűlését az újból kezdődött hároméves cyklusban."

(Hétfalu - 1907. február 14.)

"Pénteken ünnepelte az EMKE hétfalusi fiókja a csernátfalusi vendéglőben március 15-ét. A trombita hangjára összegyűlt ünneplő közönség megtöltötte a termet."

(Csángó Újság - 1907. március 20.)

"Négyfalusi EMKE caszinó elnöksége ez úton is tudatja, hogy f. hó 5-én (szombaton) este 7 órakor a caszinó helyiségében borsos-tokány vacsorával összekötött társas összejövetelt rendez."

(Hétfalu - 1907. október 3.)

EKE

"Az EKE vasárnap, f. hó 12. kirándulást rendez a Csukás tetejére, Ó Sáncon és Bratocsán át. Kár, hogy e szép kirándulás egy időre esik a zajzoni nőegyleti mulatsággal, mert ezen összeütközés miatt a hétfalusiak aligha vesznek részt a kiránduláson, holott külömben bizonyára többen szívesen csatlakoztak volna, mert élénk emlékezetünkben van, milyen sikerült és nagy kirándulást rendeztek volt a hétfalusiak a Csukásra."

(Hétfalu - 1906.augusztus 12.)

 1907-ben az EKE menedékházat épít a Nagykőhavason.

A Hétfalusi Jótékony Nőegylet

Hosszúfaluban alakult 1902-ben. Az egyház kötelékébe tartozott a Nőegylet. Minden falunak külön szervezete volt. Főleg a segélyakciókban vették ki a részüket. Tagjai segítették a rászorulókat, időseket, mozgássérülteket. Bálokat is rendeztek, és az összegyűlt pénzösszeget segélyekre használták fel. Ezen kívül a Nőegylet szervezte a Karácsonyfa-ünnepélyeket, kukorica- és teadélutánokat. A kukorica- és deadélutánok máig fennmaradtak. Az egyházaknál szervezik, általában február - március folyamán. Teát vagy kukoricát főznek ezekre az alkalmakra. Közben a Bibliából olvasnak fel, előadásokat tartanak, szavalóesteket rendeznek, kulturális célzata van.

1906-ban Dukás Károlyné volt az alelnök.

"Táncmulatság Zajzonban. A hétfalusi jótékony nőegylet f. hó 12-én vasárnap délután 3 órakor a zajzoni fürdő sétaterén - kedvezőtlen időben a Konkordia szálló nagytermében táncmulatságot rendez, melynek tiszta jövedelme a hétfalusi szegény gyermekek felruházására fordítatik. Belépti díj személyenként 1 kor. családjegy 2 kor. 40 fillér, felülfizetések hírlapilag nyugtáztatnak. Bízva a rendezőség ügybuzgóságában - ha csak nagyon ellenséges időjárás nem lesz - a táncmulatságnak is nagyon szép sikert jósolhatunk, a mi a jótékony cél érdekében óhajtható is. Külön meghívók kibocsátva nincsenek és nem lesznek, annak hiánya tehát senkit se tartson vissza"

(Hétfalu - 1906.augusztus 12.)

"A bevétel 259 kor. 30 fil. melyből leszámítva a kiadásokat 182 kor. tiszta jövedelem maradt a hétfalusi szegény sorsúak segélyezésére."

(Hétfalu - 1906.augusztus 16.)

Kossuth szoborbizottság

Alakuló ülése: 1906. szeptember 9-én délután 3 órakor a csernátfalusi Kaszinóban.

Hosszúfalusi Önkéntes Tűzoltó Testület

Alakult: 1889, Hosszúfalu.

1889-1936, balról-jobbra és fentről-lefelé:

  1. Jani Mihály, Ioan Bodeanu (tízedes), Vajda Márton, Buda Márton, Horvát G. János (tízedes), Benedek János (szakaszv.), Dávid Samu (szakaszv.), Benedek S. András (szakaszv.), Veres Márton (tízedes), Vajda János, Köpe András, Veres György (kürtös), Pozsár János.
  2. Fejér András, Tomos T. Pál (tízedes), Ober Péter (tízedes), Sipos Márton (szakaszp.), Cseh Dénes (titkár), Buda János (főparancsnok), Buda János (ellenőr), Pandi András (szakaszp.), Czimbor Samu (tízedes), Vajda Mihály (tízedes), Török Mihály.
  3. Köpe János, Pari István, Türkösi András, Buda István (pénztáros), Raul János (szakaszp.), Bandi János (alparancsnok), Jónás Gyula (szakaszp.), Pajor Márton (ellenőr), Bartha András, Pari István, Csukás Károly.
  4. Fischer Gyula (szertáros), Bencze János, Rabb György, Lőrincz János, Partin András, Vajda János (kürtös), Papp István, Dácsi M. András, Miklós Károly, Köpe Mihály, Beke Sándor (szertáros).

"A hosszúfalusi önkéntes tűzoltó egylet f. hó 10-én szombaton d. u. 6 órakor tartotta meg Dónáth Sándor főerdész, elnök vezetése mellett a tűzoltó egylet rendkívüli közgyűlését, melyen több alkalmi kérdés felett hoztak határozatokat."

(Hétfalu - 1907. március 14.)

"A hosszúfalusi önkéntes tűzoltó zenekar f. évi január hó 29-én a Bartha-féle vendéglő nagytermében saját pénztára javára zártkörű táncestélyt rendez. Belépődíj: Személyjegy 1 korona, családjegy 3 személyre 2 korona 40 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak."

(Csángó Újság - 1910. január 29.)

A bácsfalusi tűzoltók székháza.

Magyar Tanítói Egyesület, az Iskolaszék

A falu társadalmában a hivatásos közigazgatás megjelenése előtt az egyháznak volt vezető szerepe. Az iskolai oktatás az egyház fennhatósága alá tartozott. Már a múlt században létezett a Magyar Tanítói Egyesület, amelynek a papok és a tanítók egyaránt tagjai voltak. Az egyesület tanácskozási nyelve magyar volt, de a jegyzőkönyvet a magyar mellett németül is vezették a brassói szász evangélikus egyház utasítására. Az egyesűlet gyűlésein megállapították a szükséges újításokat és itt határozták meg a szükséges tanítók létszámát is. 1860-ból származik az első részletes tanterv, amelyet a Barcaságon minden iskolának el kellett fogadnia. Az egyház gondoskodott az általános tankötelezettségről az 1868-ban elrendelt törvénycikk alapján. Ellenőrző szerepe az Iskolaszéknek volt, ide tartozott a pap is. Tagjai ellenőrízték a tanítás menetét, az iskola állapotát és felszerelését. Megfigyeléseikről az iskolagyűlésen számoltak be. 1870-ben az egyház átadta az iskolát a községnek. 1883-ban Koós Ferenc, aki a szabadságharc idején Kossuth huszár, később bukaresti lelkész volt, tanfelügyelőként megkezdte a hétfalusi iskolák államosítását. A hétfalusi iskolák mellé két óvodát is szervezett. 1871-ben megnyílt az első felsőbb polgári iskola hat fiú és négy lány osztállyal, 325 tanulóval. Később az iskolák száma növekedett.

Barcasági Magyar Dalos Egyesület

A tanítók, bár csak 11-en voltak, megalapították a Dalos Egyesületet. A szervezetnek voltak alapító, pártoló és gyakorló tagjai. A kórus bálokon, majálisokon, temetéseken, nemzeti ünnepeken lépett fel. Ez a szervezet adta elő a legelső színdarabot Hétfaluban. Néha a brassói majálisokon is szerepelt, megfelelő díjazás ellenében.

Hétfalusi Gazdakör

Jelentős szerepe volt a Gazdakörnek is. Hétfaluban 1931. február 22-én alakult meg a Gazdakör és 1948. június 6-án szűnt meg. A két világháború között minden faluban volt fiókja az Erdélyi Magyar Gazdaegyletnek, amelynek központja Kolozsváron volt. Az egyetlen célja a gazdák nevelése és segítése volt. A kör tagjai mezőgazdasági szakoktatásban vehettek részt. Szakembereket hívtak meg a gyűlésekre, akik általában mezőgazdasági ismeretterjesztő előadásokat tartottak.

"Sokat tanultunk ezekből az előadásokból és a tanultakat fel is tudtuk használni."

Az ismeretterjesztő előadásokon felhívták a gazdák figyelmét a leghatékonyabb újításokra, állategészségügyi védelemről beszéltek, valamint a talaj tápanyagtartalmának növeléséről.

A gazdakörnek különböző gépei is voltak. Ha valamelyik gazdának szüksége volt rá, és tagja volt a Gazdakörnek, felíratkozott, és mikor sor került rá kivehette a gépet. Később két vagy több gazda társult és gépet vettek, amit kölcsön is adtak díj ellenében. A kör tagjai kedvezményesen szerezhettek a Gazdakörön keresztül fajállatokat, vetőmagot, közös gépeket. A Gazdakör tagjai tanfolyamokon is részt vehettek. Ezeket külön szervezték nők és férfiak számára. Az utolsó ilyen tanfolyamra 1936-ban emlékeznek. A körnek saját sajtóterméke is volt Gazda címmel.

Hétfalusi Olvasókör

A lakosság nagy része csak hét osztályt végzett a faluban, esetleg polgáriba is jártak. Az itt elsajátított ismeretek további fejlesztést igényeltek. A nyomtatott könyv segítette elő a további ismeretszerzést. A könyveket az olvasókörökben olvasták közösen. Az olvasókört általában a tanítók szervezték. Újság is járt a körnek. Innen terjedtek a leghamarabb a politikai hírek.

A körnek saját könyvtára volt, amelyből kölcsön adhattak a faluban. Az egyháznak is volt könyvtára. Magánkönyvtárral csak a papok és a tanítók rendelkeztek.

A falusiak kedvenc olvasmányai közé tartoztak a Jókai regények: A kőszívű ember fiai, Az aranyember, Mikszáth, Tolsztoj, Turgenyev, Gárdonyi, Verne regényei. A költemények közül Petőfi verseit ismerték a legjobban.

A század elején Népkönvtár létesült Hétfaluban.

"A kőszívű ember fiait és Az aranyembert kétszer-háromszor is elolvastam, nagyon tetszett."

"A Bibliát már konfirmálás után kezdtük olvasni. Olvastunk még Mikszáth regényeket, Gárdonyit. Különösen az Ida regénye tetszett."

"A Talpra magyart mindenki ismerte. Az iskolában is sok Petőfi verset tanultunk."

"Jobb volt, ha együtt hallgattuk a híreket, jobban esett."

"Itt meg is beszéltük azt, amit olvastunk. Mindenki mondhatta a véleményét."

Hangya Szövetkezet

Trianon után az országban szétszórtan lévő, központ nélkül maradt fogyasztási szüvetkezetek megalakítják a Hangya Szövetkezetek Szövetségét nagyenyedi központi székhellyel. A fogyasztási szövetségeken kívül beléphettek a hitel-, tej- és másféle magyar szövetkezetek is. A Szövetség célkitűzése volt központi szakszerű irányítás mellett betölteni a gazdasági és szociális hívatást az erdélyi magyar nemzeti közösség életében. A Szövetség árut vásárolt a fogyasztási szövetségek részére, kölcsönt nyujtott, saját raktárral rendelkezett (bort, likört, italokat, fűszereket, élelmiszert stb. raktároztak a vasúti rakodóval is ellátott nagyenyedi központi raktárban). Továbbá tanácsadással és szakszerű iránymutatással foglalkozott. 1943-ban tagja volt 86 fogyasztási, 78 hitel, 13 tej és 6 más szövetkezet. A szövetkezeti hálózat üzletrésztőkéje 46,991,000 lej volt, a tartalékalapja pedig 23,453,000 lej.

Hétfaluból tagjai voltak:

  • Hosszúfalu: Agricola - 1910-ben alakult; üzletrésztőkéje 48,683 lej; tartalékalapja 53,958 lej; elnöke Szántai János; ügyvezető-könyvelője Miklós István; pénztárnoka Török Mihály.
  • Zajzon: Kárpátok-Carpaţi - 1910-ben alakult; üzletrésztőkéje 18,218 lej; tartalékalapja 16,687 lej; elnöke Taizs Márton; ügyvezető-könyvelője Jakab István; pénztárnoka Pajor Árpád.

Temetkezési egyletek

Négyfalusi első temetkezési egylet (Hosszúfalu, alakult: 1881, elnök: Masznyik Gyula)

 Gyámintézet

Ösztöndíjak világában élünk. Az egyetemisták ösztöndíjkérvényeket nyújtanak be a titkárságra, az Illyés Közalapítványhoz, az Apáczaihoz fordulnak a civil szervezetek, mindenki ösztöndíjak, pályázatok után kutat, hogy a tanulmányaihoz szükséges tejet s kiflit fedezze, hogy minél jobb és tehetősebb iskolákba tudjon járni. Ez vajon a modern kor szüleménye vagy régen is így volt?

Hétfaluban bizonyosan. Mégpedig a Hétfalusi Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Gyámintézet jóvoltából. Gyámintézetünk 1885-ben alakult, 50 éven keresztül, 1935-ig folyamatosan működött, majd kisebb megszakításokkal átvészelte a második világháborút, az 1948-as államosításig.

A gyámintézet a brassói egyházmegyének az egyik legrégibb és legszívesebben dédelgetett szeretetintézménye volt.

Az alapító atyák közül kimagaslott Mihály Károly lelkész, az egyesület első elnöke, az utolsó vezetők közül pedig a Dávid Károly lelkész és Bálint András világi elnök, akik a Trianon utáni nehéz, viharos időkben kormányozták az intézet hajóját.

Az egyesület elnökei – az alapítók célkitűzéseinek szem előtt tartásával – a tanuló ifjúság rendszeres segélyezésével siettek azt a jövőt építeni, amelyre az önállóvá lett magyar esperességnek nagy szüksége volt. A téli vándorgyűlésein és a Péter-Pál-napi közgyűlésein biztatott, hűségre nevelt, lelkesített, a közöny, egykedvűség, nemtörődömség fátylát hasogatta, az ifjúságnak irányt szabott, utat mutatott. Segélyeivel gondokat űzött, könnyeket törölt. Az a 3600 békebeli korona, s a 329 160 lej, amelyet segélyezésre összegyűjtött és kiosztott 50 év alatt, sokszor segített ott, ahol a legnagyobb szűkség volt, s a gyámintézet méltón teljesítette be az evangélikus egyház tanítását: „Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be Krisztus törvényét."

A gyámintézet céljai között kiemelt helyen szerepelt nemzeti kultúránk védelme, szociális haladásunk fejlesztése, a felekezeti iskolák fenntartása, az ifjúság nevelése és segítése.

Az 1935. június 30-i jubileumi közgyűlés jegyzőkönyvéből tudhatjuk meg a gyámintézet történetét. Az ötven évet ünneplő jubileumi istentiszteleten Bíró László, Szórády Lajos és Sipor András esperesek szolgáltak. A díszközgyűlésen, amelyen egész Hétfalu és Brassó, valamint Bukarest is képviseltette magát, Bálint András és Dávid Károly elnökök tartalmas beszédben mutattak rá a gyámintézet jelentőségére és eddigi munkájára.

A gyámintézet 1885. április 10-én alakult meg Mihályi Károly lelkész (egyházi elnök), Szmik Gábor főerdész (világi elnök) elnöklete mellett. 1935-ig egyházi elnökök voltak: 1885–1891: Mihályi Károly, 1891–1916: Kiss Árpád, 1917–1919: Kiss Béla, 1922–1935: Dávid Károly lelkészek; világi elnökök: 1885–1891: Szmik Gábor, 1891–1895: Gödri János ügyvéd, 1899–1904: Rombauer Emil, 1904–1905: Sánek András, 1905–1919: Grósz Frigyes, 1919–1923: Barcsa Ákos, 1923-1935: Bálint András.

Az ötven év alatt összegyűjtött, fent említett összeg így oszlott meg: bácsfalusi, tatrangi egyház 3000-3000 lej; csernátfalusi egyház 4000 lej; a többit kiváló tanulók és tanítók segélyezésére fordították: Jónás László 3000, Mezei Sándor 1500 lej (teológusok), Magdó András 1000, Simon András 500, Papp Sándor 1000 (tanítók), Köpe János, Berinkey Kornél, Masznyik Gyula, Papp László 1000-1000 lej (egyetemi hallgatók), Partin István, Jakab Mihály, Mezei Sándor, Bálint Mihály 500-500 lej.

A gyámintézet ösztöndíjasai közül kiemelkedett Jakab András szobrászművész, bácsfalusi evangélikus harangozó fia. A brassói faipari iskolában tűnt fel tehetsége, s mint jó tanuló, sokat ígérő fiút az evangélikus gyámintézet segítette tanulmányainak folytatásában. A gyámintézet szerény támogatásával jutott Bukarestbe, ahol elvégezte a képzőművészeti főiskolát. Képzőművészeti tanulmányainak elvégzése és a rajztanári oklevél megszerzése után mégis kimódolta magának, hogy külföldi tanulmányútra menjen. Budapesten dolgozott s ottani illetékes körök nemcsak hogy igazolták a bukaresti művészkörökben róla kialakult jó véleményt, hanem lehetővé tették számára, hogy néhány hónapot Olaszországban is eltöltsön. Megerősödve és kiszélesedett látókörrel érkezett vissza Bukarestbe. Dolgozott, kiállításokon vett részt, pályamunkákat készített, fel is mutatott gyönyörű eredményeket. Megházasodott, s új családi viszonyai kissé eltávolították a magyar élettől. Műtermet rendezett be a takaros kis villában, ami felesége hozománya volt. S megkezdődött számára a szabad művész küzdelmes élete. 32 éves korában halt meg, egy félreértés következtében. Villájába albérlőt fogadott, s nem sejtette, hogy bérlője Cristescu tanár, a legionáriusok hét éve keresett vezére. 1939. január 27-én éjjel a rendőrség rövid kézitusa után agyonlőtte Cristescut, Jakab Andrást pedig letartóztatták. A vizsgálati fogság megviselte legyengült szervezetét, és február 13-án elhunyt.

Kovács Lehel István

Más egyletek - 1989 előtt

  • Türkösi önkéntes tűzoltó egylet - Türkös, 1890.
  • Tatrangi önkéntes tűzoltó egylet - Tatrang, 1889.
  • Bácsfalusi önkéntes tűzoltótestület - Bácsfalu, 1902.
  • Zajzoni önkéntes tűzoltótestület - Zajzon, 1902.
  • Kényszer tűzoltó egylet - Tatrang, 1889.
  • Kényszer tűzoltó egylet - Bácsfalu, 1889.
  • Kényszer tűzoltó egylet - Csernátfalu, 1889.
  • A tatrangi EMKE olvasóköre - Tatrang, 1900.
  • A zajzoni EMKE olvasóköre - Zajzon, 1900.
  • Hétfalusi vadásztársaság - Hosszúfalu, 1902.
  • Türközi hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja - Türkös, 1906.
  • Háromfalusi vadásztársaság - Pürkerec, 1908.
  • Hétfalusi székelytársaság, Hosszúfalu - 1902.
  • Négyfalusi Székely Társaság (alakult: 1907 szeptemberében, elnök: Deák Sándor lelkész, titkár: Hadnagy Benedek, pénztáros: Ribényi Dávid)
  • Hosszúfalusi Iparos Mesterek (elnök: Kökösi Kálmán asztalosmester, 1911)
  • Pürkereci Ifjúsági Egyesület
  • Bácsfalusi Gazdakör
  • Hosszúfalusi Gazdakör (elnök: Lukács Károly jegyző)
  • Kőművessegédek Szakegylete
  • Hétfalusi Tanítótestület
  • Hosszúfalu-fűrészmezei Ifjúsági Egyesület

Megszűntek 1908-ig:

  • Bácsfalu-türkösi műkedvelő, zene és közmívelődési társulat - Bácsfalu, 1809.
  • Brassómegye hétfalusi járásában lakó kisbirtokosok gazdasági egyesülete, 1883.
  • Alszegi EMKE olvasókör - Hosszúfalu, 1895; megszűnt: 1896.

Csatlakoztak országos szervezetekhez:

  • A háromfalusi I. magyar temetkezési egylet, 1892 - 1907-ben beolvadt az országos gazdasági munkás és cseléd segélypénztárba.

Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

Az 1989. decemberi változások után Romániában megalakul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint az erdélyi magyar nemzeti közösség fő érdekvédelmi szövetsége. A szövetség a szubszidiaritás elvét követte, így minden helységben és megyében alakultak szervezetei.

Négyfaluban 1989. december 29-én alakult meg, első elnöksége a következő összetételű volt: Gellérd Lajos elnök, Dávid István és Gyerkó András alelnökök, Dombi Mária titkár.

Hamarosam megalakultak a szervezési, tanügyi, kultúr- és művelődési, sport és turisztikai, pénzügyi-gazdasági szak- és munkacsoportok.

Tatrangon, Zajzonban és Pürkerecen 1990. január 2-án alakultak meg a helyi szervezetek.

Márton Áron Kolping-család

59-es Zajzoni Rab István Cserkészcsapat

Hétfalusi Caritas

  • Boldog Gizella Katolikus Nőegylet
  • Rózsafüzér Társaság
  • Hit és Fény Társaság

Örömfa

Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság

 
©2006 copyright hetfalu.ro | powered by Mediaexpert®