Barkó Etelka: Hétfalusi írott tojások
 

Kedves Olvasó!

Amikor kézbe veszi ezt a füzetet, ne várjon szakképzett néprajzostól származó munkát. Nyugdíjas pedagógus vagyok, akit gyermekként Hétfalu szülötte, kántortanító édesapám megtanított tojást írni. Ez 1950-ben történt. Lerajzolt néhány hagyományos mintát, ami emlékezetében gyermekkorából, majd pürkereci tanítói tevékenysége idejéből megmaradt.

Azóta kisebb megszakításokkal minden tavasszal írom a tojásokat.

E szerény munka elkészítésével az volt a célom, hogy az általam gyűjtött mintákat, rajzokat, valamint a kutatott könyvészeti anyagot egységbe foglalva az érdeklődők rendelkezésére bocsássam.

Lehet felkeltem a szakemberek érdeklődését is, hogy megfejtsék a hétfalusi írott tojások jelképrendszerét.

Barkó Etelka

*

Írott tojások Hétfaluban

A tojás ősi, egyetemes szimbóluma az emberiségnek. Kultusza az egész földön elterjedt ősidők óta.

A tojás az élet keletkezésének, a termékenységnek, az újjászületésnek, a keresztény vallású közösségekben Jézus Krisztus kiontott vérének, a feltámadásban vetett hitnek a jelképe.

Nem véletlen az sem, hogy húsvétkor festett, írott tojással ajándékozzuk meg egymást.

A világon sok helyen, így Európában is, nagyon sok vidéken díszítik a húsvéti tojásokat.

A legelterjedtebb tojásdíszítési módok:

  1. Levélrátét, utána festés.
  2. Tojásírás:
    • Batiktechnikával: a fehér tojásra íróka (kondély) segítségével, meleg viasszal rajzolják, írják a mintákat. Festés után az eltávolított viasz helyén előtűnik a minta.
    • Savval: a megfestett tojás felületére savval rajzolják a mintát, a sav lemarja a festéket.

Hétfaluban a batiktechnikát alkalmazzák.

A hétfalusi írott tojásokról Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében [OB] a következőket írja: "A húsvéti ünnep főleg leányok áldozatkézségét veszi igénybe; ők ez időre már jó előre gyűjtik a tojások nagy halmazát, hogy az események által készületlenül meg ne lepettesenek, s bárhogyan is, de minden felserdült leánynak kell húsz-harminc piros tojással (tikmony) bírnia. Húsvét előtti nagyhéten Hétfalu leányai egymásnak adják át a brassói és hétfalusi boltok ajtaját s mind tojásfestéket és viaszt vásárolnak; otthon aztán a felolvasztott viasszal mindenféle virág, arabeszk és titkos gondolataikat kifejező jelképekkel beírják a tojást, azután felfőzik festékes fazékban, honnan piros-fehérvirágosan kerülnek ki. Ezekből az azon évben naggyá lett leányok legelőbb a kegyelet adóját fizetik le, mert csínos kosárkába pakolt fehér és piros tojással legelőbb a lelkész és tanítóhoz köszöntenek be, hála fejében a konfirmációi tanításokért. A megmaradó készletet gondosan elteszik, mert húsvét reggelén múlhatatlanul eljön mindenki előtt bevallott szeretője az ünnepet felköszönteni, amikor a leány a legszebb tojásokkal szokott kedveskedni. (...) A piros tojás írása a leányoknál nagy események, főleg a választottnak szánt tojásokon az emblematikus jegyek: két egybecsatolt szív, csókolódzó galambok, összefogott két kéz stb. nem szoktak hiányozni, s ha valamelyiket szerelmi bú vagy kétkedés gyötri, annak átnyilazott szívvel, szomorú fűzfával stb. ad kinyomatot; az így epekedő szerelmes tojásírási műtétét nem egyszer kíséri ezen s más hasonló énekkel:

Itt van húsvét szép ünnepe;
De szívemnek nincs öröme.
Eltávoztak a hűtlenek;
Uram Isten verd meg őket!
Gyászvirágot írok erre,
Talán hívebb lesz a lelke,
Aki minap megesküdött:
Velem tartja az esküvőt."

Az összegyűjtött, ma is írt minták között, nem találtam az Orbán Balázs által említetteket.

Balázs Márton A Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjének 1902-es számában megjelent A Háromszék vármegyei húsvéti írott tojásokról és népszokásokról című tanulmányában néhány hétfalusi tojásmintát is közöl [BM]. Ezek általában virágmintásak, és a tojásfelület két, illetve nyolc mezőre osztott.

A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítőjében, 1905-ben megjelent Beluleszko Sándor tanulmányából idézek: "a tojásírás legszebb kifejlettségében nem a színmagyarság középpontjában, a Nagy Alföldön dívik, hanem inkább a perifériákon, ahol a magyarság más nemzetiségekkel érintkezik. (...) Ha aztán a szorosabb értelemben vett magyarországi piros tojásokat az erdélyiekkel hasonlítjuk össze, utóbbiakat fogjuk szebbeknek ítélni. Az erdélyi csángó-magyar és székely tojások a legszebbek." [BS].

Ebben az értesítőben öt hétfalusi mintát találtam: gereblyés [81.], szegfüves [78.], gyöngyvirágos [82.], cserelapis [79.] és szarvas-bogárka [80.].

Malonyay Dezső A magyar nép művészete című munkája második kötetének mintákat tartalmazó színes mellékletében hétfalusi tojásmintákat is találtam [MD]. Ezek is többnyire virágminták és nagyrészük a Balázs Márton gyűjteményében is előfordul.

A minták megnevezése alapján a következőknél hétfalusi eredetre gondolhatunk: boldogszíves [42, 43.], szomorú szíves [41.], kígyós [46.], eves (dészűs) [151.], kisasszonycsercse (fülbevaló) [152, 153.], fűzágas [45.].

Dr. Györffy István Hímes tojások című tanulmányában [GyI] a következőket írja: "A magyar nép hímes tojásait az ízléses egyszerűség jellemzi. Nem kedveli a tarka, sokszínű tojásokat. A mintázott egyszínűek közül leginkább a pirosat kedveli; a barna, fekete, kék ritkán fordul elő. Legszebb mintázatokat készítenek a hétfalusi csángók (Brassó megye) és a székelyek."

A minta melléklet Molnár Viktor államtitkár gyűjtéséből származik [MV]. A rajzgyűjtemény legértékesebb része a hétfalusi csángók hímes tojás anyaga. Hat táblán ötven tojásmintát találunk.

Seres András Barcasági magyar népköltészet és népszokások című művében [SA] ötven barcasági mintát közöl, ebből tizenöt hétfalusi, főleg pürkereci. Szerintem ez azzal magyarázható, hogy itt maradt fenn megszakítás nélkül a tojásírás hagyománya. Napjainkban is családi hagyományként adják át gyermekeknek a tojásírást és ugyanabban a családban több nemzedék műveli.

1991-ben sikerült Négyfaluban is feleleveníteni ezt a népszokást, bár a jelentése részben megváltozott.

A Zajzoni Rab István Középiskola minden évben lehetőséget biztosít tojásíró tanfolyam szervezésére, s itt Négyfalu érdeklődő diákjai megtanulhatják a tojásírás és festés módját. A széles közönség pedig minden tanfolyam végén kiállításon tekintheti meg a szebbnél-szebb írott tojásokat. A legeredményesebb a 2000-ben megtartott kiállítás volt, amelyen 64 kiállító vett részt, elemi iskolás tanulóktól a felnőttekig.

*

A tojásírás

Szükséges felszerelés:

  • kondély (íróka)

A lapból csavart rézcsövecskét természetes anyagú fonallal (len, kender, gyapot, esetleg gyapjú) a fenyőléchez rögzítjük.

Anyagok:

  • méhviasz
  • hőforrás (gyertya, borszeszégő)
  • hagymahéj (vörös)
  • almafakéreg
  • festék
  • timsó
  • tiszta, zsírtalanított edények, kanalak
  • fényezéshez: zsír, olaj, szalonna

Napjainkban a vegyszerboltokban kapható festékekkel történik a festés.

Hibátlan héjú, szép formájú tojásokat választunk, amelyeket szódás vízben megmosunk, ezáltal zsírtalanítjuk őket. Tiszta edényben, lassú tűzön körülbelül 15-20 percig keményre főzzük, utána hideg vízbe tesszük; 2-3 percig tartjuk majd kiszedjük és megszárítjuk.

A langyos tojásokra meleg viaszba mártott írókával ráírjuk a mintát.

A tojást balkézben tartjuk, a jobb kéz nagyujját a tojásnak támasztjuk, a többi ujjal megmarkoljuk az íróka nyelét. Írás közben balkézzel forgatjuk a tojást. A térelosztó vonalakat így húzzuk meg. A minták megrajzolásánál általában az írókát mozgatjuk.

A megírt tojásokat páclébe helyezzük. A páclé készülhet almafakéregből vagy hagymahéjból.

A páclé főzéssel készül. Az almafakérget vagy hagymahéjat hideg vízben áztatjuk, majd addig főzzük, míg átlátszó sárga, illetve vörös színű oldatot nyerünk. Tiszta edénybe szűrjük, s kevés timsót oldunk fel benne. Langyosra hűtjük, belerakjuk a tojásokat. A páclé alapozóként szolgál, jobban festődik a tojás.

A festékanyagot főzéssel kioldjuk és kevés timsóval rögzítjük.

Mivel a viasz alacsony hőmérsékleten olvad, a páclé és a festék-oldat nem lehet forró (olyan hőmérsékletű legyen, amit a kéz elvisel).

Ha a páclében a tojáshéj sárgára (almafakéreg) vagy enyhén barnára (hagymahéj) színeződött, átszedjük a festőlébe.

A festék-oldat legyen töményebb, mint a hagyományos tojásfestésnél használt festőlé, mert nem dolgozhatunk forró oldattal.

Ha a tojáshéj elérte a kívánt színt, kiszedjük, szárítjuk.

A viaszt a tojás felületéről enyhe melegítéssel és törölgetéssel távolítjuk el. Ne dolgozzunk nyílt lánggal, mert könnyen elrepedhet a tojás. A lángra tegyünk fémlemezt, erre rácsot és rá a tojásokat.

A fényesítéskor rongyot mártsunk zsiradékba és töröljük át a még langyos tojásokat.

*

Mintáink népies elnevezései

Mintáink a következőképpen csoportosíthatók:

  1. virágosok: margitvirág [113.], tulipán [108, 130.], gyöngyvirág [112.], havadi [124.] stb.
  2. levelesek: herelapis [114, 116.], cserelapis [77.], fenyőágas [72, 93.], szomorúfűz-ágas [44, 45.], fának a kinövése [100.], káposztafej [97.]
  3. gyümölcsök, termések: szilvamagos [137.], almacska [90.], kalászos  [119.]
  4. állatok: csigacska [83.], berbécs-szarva [66.]
  5. használati tárgyak: rokolyás [63.], gereblyés [96.], kötőfékes [67.], eves (dészűs) [151.], kisasszonycsercse (fülbevaló) [152, 153.]
  6. mértani alakzatok: kétcsillagos [89.], hatcsillagos [86.], kerekcsillag [107.] és ezek változatai.

A minták felrajzolásakor a tojás felületét mezőkre osztjuk.

A hétfalusi mintáknál alkalmazott felosztási módok:

1. Két hosszanti félre egy függőleges felezővonallal: például béka [64.], gyöngyvirág [82.], hit-remény-szeretet [103.], margitvirág [113.], dáliás [144.].

2. Négy mezőre. A függőleges felezővonalra merőleges felezővonalat húzunk: például cserelapis [79.], virágos ág [139.], boldogszíves [42, 43.].

3. Nyolc mezőre. Két függőleges felezővonal és erre merőleges felező. A minták nagy része ilyen felosztás alapján készül.

4. Tizenhat mezőre. Itt négy függőleges osztóvonalat húzunk és egy ezekre merőleges felezővonalat.

5. Huszonnégy mező. Pédául kötőfékes [67.], hatcsillagos [86.], margarétás [65.], herelapis [114, 116.].

6. Felosztást nem igénylő minta. Ebből kevés van, ilyen például a rokolyás [63.], veszettutas [94.].

Ha a minták mélyrehatóbb elemzését akarjuk elvégezni, szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy Hétfaluban a hímes tojás átadása egy nagyobb rituálé része volt, éspedig az udvarlásé, a lakodalomé.

Hétfaluban a legény vízbevető hétfő (húsvét másodnapja) napján felkereste kedvesét, akitől szép írott tojásokat kapott, amiért a tél folyamán cifrán kifaragott, zörgős guzsalyfát s pereszlent (orsónehezék) adott a leánynak. A leány jegykendővel válaszolt, jelezve, hogy elkészült a lakodalomra.

Az írott tojás minden egyes hímének, vonalának megvolt a maga jelentése. Ez egyféle jelbeszéd volt a meglocsolt lány és a locsoló legény között. A gereblyés motívum azt fejezi ki, hogy a leány kiemeli a locsoló szorgalmát, munkásságát. A cserelapis erős jellemre, akaraterőre utal. A csigás pedig azt jelenti, hogy a leány túl lassúnak tartja a legényt, és azt sugallja neki, hogy gyorsabban, dinamikusabban közeledjen feléje.

Hétfaluban a legény a kapott írott tojásokat eltette, s ezekből jósolt, amint ezt a szokást Orbán Balázs [OB] is leírta: "A legényeknél megvan a piros tojásból a szerető leány hűségére és szerelmére való következtetés; szokásuk, hogy a leányoktól kapott tojásokat elrejtik, idő múltával azokat újból előkeresik, s amelyik tojás sárga színű és halvány virágúvá lesz, arról azt tartják, hogy az azt adó leány bús gondolatok közt, szerelmi bútól zokogva írta, s következőleg az, aki őt leghűbben, legigazábban szereti; így nem egyszer sietteti a mennyegzőt a piros tojás elszíntelenedése."

Természetesen, olyan mintákat is találunk, amelyek a valóságot, a környezetet stilizálják. A hétfalusi csángók inkább növényeket stilizáltak, mert növénytermelők és földművesek voltak. Ezt jelképezi az ekevas motívum is, amely más népművészeti ágakban – például a házoromdíszek, szőttesek, varrottasok – is megjelenik. A virágok a környezet szépségére is utalnak.

Hasonlóképpen meg kell említenünk azokat a mintákat is, amelyeket a tulipános ládák, festett bútorok díszítőkincseiből vettek át, s stilizálással tojásmintává alakították őket. Ilyen a tulipános motívumok nagy része, a rózsás, gyöngyvirágos, bóbiskás minták.

A mértani alakzatok a szőttesekből és a varrottasok keresztszemes mintáiból alakultak ki. Ilyenek a csillagos minták.

Mint azonban azt már a bevezetőben is említettem, a minták jelképrendszerének a megfejtése – úgy érzem – nem az én feladatom, én csak az őseimtől tanultakat szeretném összefoglalni és továbbadni, a többit szakemberekre bízom.

*

Dr. Györffy István által közölt minták

gyűjtő: Molnár Viktor

 

[1.] tatrangi minta [2.] türkösi minta

 

[3.] türkösi minta [4.] türkösi minta

 

[5.] türkösi minta [6.] türkösi minta

 

[7.] türkösi minta [8.] csernátfalusi minta

 

[9.] hosszúfalusi minta  [10.] tatrangi minta

 

[11.] hosszúfalusi minta  [12.] hosszúfalusi minta

 

[13.] hosszúfalusi minta  [14.] hosszúfalusi minta

 

[15.] tatrangi minta  [16.] tatrangi minta

 

[17.] tatrangi minta  [18.] tatrangi minta

 

[19.] hosszúfalusi minta  [20.] türkösi minta

 

[21.] csernátfalusi minta  [22.] csernátfalusi minta

 

[23.] türkösi minta [24.] csernátfalusi minta

 

[25.] csernátfalusi minta  [26.] tatrangi minta

 

[27.] csernátfalusi minta  [28.] csernátfalusi minta

 

[29.] türkösi minta [30.] türkösi minta

 

[31.] türkösi minta [32.] tatrangi minta

 

[33.] türkösi minta [34.] hosszúfalusi minta

 

[35.] hosszúfalusi minta  [36.] hosszúfalusi minta

 

[37.] hosszúfalusi minta  [38.] hosszúfalusi minta

[39.] hosszúfalusi minta

*

Orbán Balázs által leírt minták

 

[40.] átlőtt szív  [41.] szomorú szíves

 

[42.] boldog szíves [43.] boldog szíves

 

[44.] szomorúfűz  [45.] fűzágas

 

[46.] kígyós [47.] csókolódzó galambok

 

[48.] egymásba kapcsolódó szív

*

Balázs Márton által közölt minták

 

[49.] [50.]

 

[51.] [52.]

*

Veres Erzsébet mintái, Bácsfalu, 2001.

 

[53.] [54.]

 

[55.] [56.]

 

[57.] [58.]

 

[59.] [60.]

 

[61.]

*

Pürkereci minták

 

[62.] tulipános [63.] rokolyás

 

[64.] békás [65.] margarétás

 

[66.] berbécs szarva  [67.] kötőfék

 

[68.] cifra kötőfék  [69.] százszorszép

 

[70.] tökmagos [71.] tökmagos

 

[72.] fenyőágas  [73.] margarétás

 

[74.] szíves [75.] fenyőágas

 

[76.] báránylába [77.] cserelapis

 

[78.] szegfüves [79.] cserelapis

 

[80.] szarvas-bogárka  [81.] gereblyés

 

[82.] gyöngyvirágos [83.] csigacska

 

[84.] kankós [85.] csillagos-fenyőágas

 

[86.] hatcsillagos [87.] csillagos

 

[88.] sokcsillagos [89.] kétcsillagos

 

[90.] almacska [91.] virágos

 

[92.] szegfű [93.] fenyőág

 

[94.] veszettutas [95.] félvirág

 

[96.] gereblye [97.] káposztafej

 

[98.] horgas [99.] bóbiska

 

[100.] fának a kinövése [101.] bóbiska

*

Fejér Jolán mintái, Pürkerec

gyűjtő: Barkó Etelka

 

[102.] kétcsillagos [103.] hit-remény-szeretet

 

[104.] szőröske  [105.] kakastaréj

*

Csere Anna mintái, Pürkerec, 2000.

gyűjtő: Veres Emese-Gyöngyvér

 

[106.] csillagos [107.] kerek csillagos

 

[108.] tulipános [109.] láncos

 

[110.] szőröske  [111.] nefelejcs

 

[112.] gyöngyvirág [113.] margitvirág

*

Barkó Etelka mintái, Bácsfalu, 2001.

 

[114.] herelapi változat  [115.] szegfű

 

[116.] herelapi változat  [117.] mogyoróalj (májvirág)

 

[118.] tökmagos változat  [119.] aratás (kalászos)

 

[120.] apró horgos [121.] szíves

 

[122.] kicsi szíves [123.] egycsillagos

 

[124.] havadi [125.] császárkoronás

 

[126.] gyöngyös (tulipános éle) [127.] tulipános (gyöngyös eleje)

 

[128.] rózsacsokor [129.] virágos

 

[130.] tulipános [131.] tulipános

 

[132.] szellőrózsa  [133.] virágos

 

[134.] fenyőágas toboz  [135.] pásztor botos

 

[136.] tökmagos [137.] szilvamagos

 

[138.] horgos [139.] tavaszi (virágos) ág

 

[140.] csillagos [141.] cserelapis-makkos

 

[142.] fenyőtoboz  [143.] barkás

 

[144.] dáliás [145.] ablakos

 

[146.] patkós [147.] ásó-kapa

 

[148.] boglárka [149.] levélkék

 

[150.] gerendás [151.] eves (dészűs)

 

[152.] kisasszonycsercse (fülbevalós) [153.] kisasszonycsercse (fülbevalós)

*

Tojásírással rendszeresen foglalkozó személyek

Bácsfalu

  • Barkó András dr., 73 éves
  • Barkó Etelka, 65 éves
  • Ileana Cristina, 20 éves
  • Veres Erzsébet, 58 éves
Türkös
  • Benedek Istvánné Gocsmán Vilma, 60 éves
  • Gödri Béláné Szőrnyi Anna, 50 éves
  • Hammas Kinga, 25 éves
  • Kajcsa Ernőné Jónás Anna, 30 éves
  • Papp Jánosné Balázs Klára, 60 éves
Csernátfalu
  • Bagoly Csilla, 20 éves
  • Tomos Tünde, 21 éves
Hosszúfalu
  • Antonescu Cristina, 13 éves
  • Bálint Anna, 25 éves
  • Buda Viola, 13 éves
  • Fejér Noémi, 13 éves
  • Gócza István, 13 éves
  • Sandi Anikó, 13 éves
  • Sipos Gaudi Enikő, 22 éves
  • Sipos Gaudi Tünde, 21 éves
Pürkerec
  • Barti Erzsike (Orsi néni unokája)
  • Barti Ibolya (Orsi néni leánya)
  • Barti Istvánné
  • Csere Anna, 78 éves
  • Fejér Jolán, 32 éves
  • Jakab Ibolya (Orsi néni unokája)
  • Jakab Noémi (Orsi néni dédunokája)
  • Orsi néni Buna Márika
  • Orsi Sándor (Orsi néni unokája)
(Elnézést kérek azoktól a tojásíróktól, akik neve nem szerepel a jegyzékben, de rendszeresen írják a tojásokat, csak nekem nincs tudomásom róluk.)

Barkó Etelka

*

Könyvészet

  • [BM] Balázs Márton: A Háromszék-vármegyei húsvéti írott tojásokról és népszokásokról. In: Székely Nemzeti Múzeum Értesítője, Sepsiszentgyörgy, 1902.
  • [BS] Beluleszko Sándor: Magyar hímes tojások. In: Néprajzi Értesítő, Budapest, 1905.
  • [GyE] Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse. In: Néprajzi Értesítő, Népművelési Propagandairoda, Budapest, 1974.
  • [GyI] Dr. Györffy István: Hímes tojások. Magyar Néprajzi Múzeum, Budapest, 1925.
  • [MD] Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. Budapest, 1909.
  • [MO] Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás. Neutron Kft. Kiadó, Budapest, 1990.
  • [MV] Molnár Viktor: Húsvéti tojások. Lamper Róbert kiadója, Budapest, 1890.
  • [OB] Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Budapest, 1873.
  • [SA] Seres András: Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.
 
©2006 copyright hetfalu.ro | powered by Mediaexpert®